Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1927.
1927.- 52 — 55. E rendelet értelmében minden alkalmazott köteles kereseti adót fizetni, akinek heti javadalmazása a 20 pengőt, havi javadalmazása a 80 pengőt meghaladja. Az egyházi szolgálatban álló lelkészek, javadalmasok stb. kereseti adót fizetni kötelesek. Az alkalmazottak kereseti adója alá eső szolgálati járandóságokra nézve sohasem az előző évi, hanem mindenkor a folyó évi jövedelem az irányadó. Miután pedig az adótételek a heti 20 pengőt, illetőleg a havi 80 pengőt meghaladó járandóságokra vannak alapítva, ennélfogva az adókötelezettség szempontjából is a szolgálati járandóságoknak heti, illetőleg havi összegét kell irányadóul venni, még pedig függetlenül attól, hogy vájjon a szolgálati járandóságoknak az egész évi összege a 960 pengőt meghaladja-e, vagy sem. Az alkalmazottak kereseti adójának alapja az adóévben élvezett fizetés, bér, zsold, díj, napidíj, lakpénz, személyi pótlék, korpótlék, működési, drágasági és bármily más pótlék és jutalom fejében vagy más egyéb címen járó állandó természetű illetmény, továbbá a jutalék, egyezmény, vagy darabszám szerint járó díj, napidíj és más egyéb szolgálati viszonyból, illetőleg hivatásszerű foglalkozásból eredő, változó természetű járandóság, végül a nyug- és kegy díjak, nevelési járulékok, vagy más ilyen természetű nyugellátások, végkielégítések és nyugdíj megváltások, amelyeket a szolgálatadó, nyug- és kegyellátási intézet, alap vagy alapítvány ad. A természetben járó illetmények pénzbeli értéke a helyi viszonyoknak megfelelően számítandó ki. A változó természetű járandóságok közé tartoznak egyházi javadal- masoknál a természetbeni járandóság (párbér), a javadalmas részére haszonélvezetül átengedett ingatlanok megmunkálása céljából az egyház- községek (hívek) által szolgáltatott kézi vagy igásmunka értéke, vagy a haszonélvezett ingatlan megmunkálásának megváltásaképen készpénzben fizetett összeg, az esketési és keresztelési, avatási és temetkezési stóladíjakból, valamint általában az egyházi cselekményekért a jogszokás alapján követelhető díjakból (pl. ház- szentelési koledából) folyó bevétel, a misealapítványokból a javadalmas kezéhez folyó bevételek, az államtól, a községtől, az egyházmegyétől, vagy bármely közalapból illetmény- (kongrua-) kiegészítés, segély, havi drágasági segély, családi pótlék vagy más címen nyert • bevétel, a helybeli templomvagyon (fabrica) bevételi többlete, amennyiben a fennálló szabályok szerint ez a többlet az egyházi javadalmas javadalmazására szolgál. A szerzetesrend tagjainak a rendhez való viszonya nem minősíthető szolgálati viszonynak, következésképen a tagoknak a rendtől élvezett ellátása és esetleg pénzbeli jövedelme sem tekinthető kereseti adó alá eső szolgálati 55 járandóságoknak. Ha azonban valamely szerzetes máshonnan is, mint például szerzetesplébános, a hívektől húz jövedelmet, akkor ez a jövedelem, amely nem a rendtől származik, mint szolgálati járandóság, kereseti adó alá esik. Szolgálati illetményt képez továbbá a szerzetesrendhez tartozó tanárnak az államtól, vagy a várostól élvezett illetménye vagy segélye. A hivatali kiadással egybekötött járandóságok közé tartozó úgynevezett reprezentációs költségek címén élvezett külön illetmény csak akkor nem tartozik kereseti adó alá, ha az alkalmazott beigazolja azt, r hogy a reprezentációs díjazást hivatali állásával kapcsolatos kiadásokra fordította. A szolgálati illetmény fejében haszonélvezett (és nem csupán használt) ingatlanokból, vagy más adótárgyakból származó jövedelem abban az esetben, ha az illető ingatlan (föld, ház) hozadéki adóját a haszonélvező javadalmas köteles viselni és fizetni, az alkalmazottak kereseti adója alá nem vonható. Ehhez képest nem tekinthető kereseti adó alá eső szolgálati illetménynek például az egyházi javadalmasoknak (lelkészeknek, tanítóknak stb.) az a bevétele, amely az általuk haszonélvezett olyan földbirtokból származik, vagy olyan természetbeni lakásul, avagy egyéb olyan célra használt épületből ered, amelynek hozadéki adója (föld-, házadó) őket terheli. A lelkész természetbeni lakásának haszonértéke a lelkész szempontjából a lakásnak házadómentessége ellenére sem vehető szolgálati illetménynek abban az esetben, ha a lelkész a lakás haszonélvezőjének tekintendő. Ha azonban az egyházközség valamely bérelt épületben ad a lelkésznek természetbeni lakást, akkor a lelkész ilyen lakásra nézve nem tekinthető haszonélvezőnek, következésképen a lakásért fizetett bérösszeg a lelkész lakbérilletményének veendő. A segédlelkésznek kiszolgáltatott pénzbeli járandóságok, valamint a természetbeni járandóságok pénzbeli értékét, mint hivatali kiadást alkotó terhet, a lelkész szolgálati járandóságából le lehet vonni, de kizárólag csak abban az esetben, ha a lelkésznek ebbeli minőségben nincsen föld-, vagy házhaszonélvezete, amelynek kereseti adó alá nem eső jövedelméből a segédlelkész alkalmazásának költségeit egészben, vagy részben fedezni tudná. Az alkalmazottak kereseti adóját a város-, vagy|községnél kapható illetményjegyzék alapján kell befizetni, ahol a befizetés módját illetően minden egyes lelkész a szükséges nyomtatványokat díjmentesen megkapja. Esztergom, 1927 december 3.
