Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1927.

421. sz. Meszlényi Z. : «Házassági köte- léki perek az egyházi bíráskodásban» c. műveapléb. könyvtárak részére megrendelendő.

IO.

11.

475. sz.

Közerköl- csiség védelmére kiadott belügyminiszteri rendelet.

— 43 — 1927.

A napokban kerül ki a Buzárovits-cég nyomdájából Meszlényi Zoltán érseki titkárnak : «Házassági köteléki perek az egyházi bíráskodásban» című munkája. A könyvben a szerző az érvénytelenül kötött házasságok kérdésében ad világos, pontos és kimerítő tájékoztatást. Miután ez a kérdés a lelkipásztorok működését a legközelebbről érinti, elrendelem, hogy a könyvet a plébániák vezetői a templompénztár terhére beszerezzék.

Ára fűzve 16 pengő, a Buzárovits-cég által előállított csinos kötésben 20 pengő.

Esztergom, 1927 február 12-én.

A m. kir. belügyminiszter úrnak a közer- kölcsiség védelmére kiadott 151.000/1927. B. M. számú nagyfontosságú körrendeletét alábbiakban közlöm :

«A közerkölcsiség védelme, vagyis annak biztosítása, hogy a társadalmi élet külső megnyilvánulásaiban az egyesek magatartása mindenkor megfeleljen a jó erkölcs és a jó ízlés követelményeinek, a hatóságoknak és kiváltképen pedig a rendőrhatóságoknak és köz- biztonsági szerveknek egyik legfontosabb feladata. E feladat keretében is kiemelkedik jelentősége miatt a fogékonyabb természetű ifjúság lelki és erkölcsi épségének megóvása az erkölcsi szempontból káros külső behatásoktól, mert ez a feladat már egyszersmind fokozott mérvben nemzetvédelmi hivatás is.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az utolsó évtized zivatarai és főként a külföldről beszüremkedő káros befolyások közerköl- csiségünket is megtámadták és annak színvonalát süllyesztették, a hatóságok pedig — részben a fennálló rendelkezések hiányossága miatt is — e veszéllyel szemben — kevés kivételtől eltekintve — kellő eréllyel nem védekeznek.

E káros folyamat erkölcsromboló hatásának megakadályozása és a magyar társadalom erkölcsi színvonalának megvédése érdekében — az eddigi rendelkezések kiegészítéséül •— a következőket rendelem :

1. §. A rendőrhatóságok kötelesek mindennemű nyilvános színi- vagy egyéb előadást, mutatványt és mulatságot erkölcsrendészeti szempontból az eddiginél fokozottabb mértékben ellenőrizni. Az 1881 : XXI. törvénycikk

7. §-ának d) pontjában, valamint a 90.089/1919. B. M., a 64.573/1901. B. M. és a 229.230/1925. B. M. sz. rendeletben és egyéb jogszabályokban biztosított törvényes intézkedésekkel kötelesek továbbá megakadályozni azt, hogy olyan darabot, egyes számot vagy mutatványt előadjanak, amely akár a tárgyánál fogva, akár a szereplők magatartása miatt nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközik, nemkülönben azt

is, hogy a jóízlésbe ütköző táncokat, avagy 11. egyéb táncokat a közerkölcsiséget vagy a jóízlést sértő módon nyilvánosan táncoljanak.

Az engedélyes vállalatok, továbbá az egyes mulatságok rendezői kötelesek módot nyújtani arra, hogy az illetékes elsőfokú rendőrhatóság kiküldöttjei az előadások stb. ellenőrzését minden akadály nélkül gyakorolhassák. A belügyminiszter, mint legfőbb erkölcsrendészeti hatóság, ezt az ellenőrzést az elsőfokú rendőrhatóság helyett kiküldöttjei útján bármikor közvetlenül is gyakorolhatja.

2. §. A rendőrhatóságok kötelesek rendszeres és hatékony ellenőrzéssel arról is gondoskodni, hogy a közerkölcsiség az érvényben levő, valamint az alábbi rendőri rendelkezések pontos végrehajtásával az utcákon és egyéb nyilvános helyeken is biztosíttassék.

3. §. Az utca és általában a nyilvános helyek erkölcsi színvonalának emelése végett tilos :

1. nyilvános helyen (utcán, személyszállító közlekedési járóművön stb.), vagyis egyáltalában minden olyan helyen, amely a nagyközönség részéről megközelíthető, minden káromkodás, továbbá minden olyan hangos trágár beszéd, olyan ocsmány kifejezés használása, vagy szeméremsértő mozdulat vagy taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó ízlését és erkölcsi érzését sértse ;

2. nyilvános helyen tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismerkedési célból, alkalmatlankodva, akarata ellenére megszólítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó módon terhére lenni, őt akarata ellenére követni, avagy neki tisztességtelen ajánlatot tenni;

3. nyilvánvalóan szeméremsértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy egyébként a jóízlést durván sértő sajtóterméket (1914 : XIV. t.-c. 2. §-a), képet, szobrot vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatja, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kínálni vagy árusítani ;

4. nyilvános helyen bármily természetellenes fajtalanságra való felhívás, vagy ennek látszatát keltő mindennemű feltűnő viselkedés (tolakodó megszólítás, követés, illetlen taglejtés stb.).

4. §. Aki a 3. §-ban foglalt rendőri tilalmak valamelyikét megszegi vagy annak megszegésében bármi módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s őt 15 napig terjedhető elzárással és 80 pengőig terjedhető pénz- büntetéssel kell büntetni.

A3. § 1. pontjában felsorolt cselekmények akkor is megállapítják a kihágás tényálladékát, ha azokat nem intézik is kifejezetten más személyhez, vagy nem követik el sértő szándékkal.

E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak,