Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1925.

1925 3. 116. sz. Párbérfize­tési kötele­zettség tár­gyában mi­niszteri döntés. 6. 63. sz. Kinyoma- tási enge­délyt nyert művekből egy példány beküldendő. Megfelelő tájékoztatás végett közlöm a val­lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak múlt évi február hó 19-én 16.868/1924. szám alatt kelt s Nógrád vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendeletét: «Dr. N. N. párbérjárandóságának törlése tárgyában keletkezett iratokat azzal küldöm, hogy a közig, bizottság által fenti ügyben 1419/1923. alatt hozott véghatározatot indo­kainál fogva helybenhagyom.» A tényállás a következő volt: Dr. N. N. nyug. járásbíró a reá kivetett párbérkövetelést megfellebbezte azon a címen, hogy ő eddig párbért nem fizetett és hogy a nemesek és honoratiorok minden párbérfizetés kötelessége alól mentesek voltak országszerte, amint e két osztály 1848. előtt minden adófizetés alól men­tes volt. A fellebbezést a vármegye közig, bizottsága elutasította, ezen elutasító véghatá­rozatot hagyta jóvá a miniszter úr, elfogadván a vármegye helyes megállapítását, hogy az állami és városi tényleges és nyugalmazott tisztviselők és szolgák ebbeli minősége nem szolgál jogalapul arra, hogy a párbérfizetés alól felmentessenek. Ezen döntés fedni látszik az 1848. évi VIII. t.-c.-nek az addig kiváltságo­sak adómentességét eltörlő intézkedését, mely szerint «Magyarország és a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és arányosan viselik». Esztergom, 1925 január 2. Mindazon irodalmi művekből, amelyekre innen kéretik és adatik egyházhatósági kinyo- matási engedély, a megjelenés után egy pél­dány hivatalomnak bérmentve beküldendő. Erre az ellenőrzés gyakorolhatása okából van szükség. Esztergom, 1925 január 2. 9. 719. sz. A párbér­természetű szolgáltatá­sok kezelése tárgyában rendelet. A párbértermészetű szolgáltatások kezelése ügyében a m. kir. belügyminiszter úr által ki­adott 129.283/1924. III. B. M. és 105.283/1925. B. M. számú körrendeleteket alábbiakban közlöm: «129.283/1924. III. B. M. számú körrende­let. A párbértermészetű szolgáltatások tekin­tetében megegyezés létesítése. — Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A párbértermészetű szolgáltatások körül or­szágszerte észlelhető visszásságok, amelyeknek megszüntetése a közvéleménynek évtizedes óhajtása, újabban az eddiginél is nagyobb mér­tékben nyugtalanítják a papságot és a híveket egyaránt, úgyannyira, hogy immár úgy hitéleti, mint szociális szempontból halaszthatatlanná vált a párbértermészetű szolgáltatások ren­dezésének nyugvópontra juttatása. Erre való tekintettel a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a katolikus köz­ponti kongruabizottság javaslatával egyezően megállapította annak szükségességét, hogy addig is, míg a párbértermészetű szolgáltatások vég­leges rendezése bekövetkezhetik, egyelőre min­denütt, ahol a párbértermészetű szolgáltatások tekintetében a létező állapotnak megváltozta­tása, akár a lelkész, akár a hívek érdeke szem­pontjából szükségesnek mutatkozik, a lelkész és a hívek között újabb megegyezés létesíttessék. Evégből a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr felkérte a katolikus egyházmegyei főható­ságokat, hogy lehetőleg egy év leforgása alatt mindazokon a plébániákon, ahol azt a lelkész, vagy a hívek érdeke megkívánja, a visitatio canonica, díjlevelek, egyéb okmányok, főkegyúri rendelkezések, vagy jogszokások alapján telje­sítendő párbértermészetű szolgáltatásokra nézve a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően a köz- igazgatási hatósági közegek és pedig kis-és nagy­községekben a főszolgabíró, városokban a polgár- mester közbejöttével megegyezést létesítsenek. Ennek a megegyezésnek létrehozásánál irány­adóul kell tekinteni a jelenlegi jog szerint járó szolgáltatások együttes összegét, melynek meg­állapítása vagy búzamennyiségben, vagy arany- értékben történhetik. Törekedni kell arra, hogy az egyesség meg­kötésénél az általános és arányos teherviselés lehetőleg érvényesüljön. Ehhez képest a szol­gáltatások mértéke a megegyezésben a hívek vagyonosságához képest bizonyos kategóriák szerint állapítandó meg. A létrejött megegyezést az egyházmegyei főhatóság hagyja jóvá. Ha megegyezés nem jöhetne létre, akkor az egyházmegyei főhatóság a főszolgabíró, vagy városokban a polgármester véleményével előké­szített ügyet minden mellékletével és saját véle­ményével együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz terjeszti fel. A már ezelőtt megváltott párbérszolgáltatá- soknak egyesség útján való újabb megállapítása a fenti szempontok szerint szintén megkísér- lendő. Amennyiben egyesség nem létesülne, az egyházmegyei főhatóság az előbbi bekezdés í).

Next

/
Oldalképek
Tartalom