Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1938.

— 175 — 1938. 55. lámpa maradjon, amelynek fénye csak oda jus­son, ahol arra feltétlenül szükség van. 11. A kórusra, a toronyba vezető lépcsők világítását célszerű kikapcsolni és ott csak le- ernyőzött zseblámpával közlekedni. 12. Egy ernyőzött lámpa kell az oltárra az olvasáshoz és a szertartások végzéséhez. A lámpa fénye csak a legszükségesebb területre legyen korlátozva. 13. Esetenként csak a minimális számú gyertya gyújtható meg. Ezek a gyertyák is kis­méretűek legyenek és olyan ernyőzéssel ellátva, hogy szabad fényük ablakfelületre ne essék. 14. Az oltárvilágítás szabadabb biztosítására, ahol lehet, a szentély ablakait el kell fiiggö- nyözni. 15. Ha a fenti követelmények a főoltárnál nehezen elégíthetők ki, akkor a szertartásokat egy olyan mellékoltárnál kívánatos végezni, ahol az előírtaknak könnyebben lehet eleget tenni. 16. Ha egy adott templomban az oltárvilá­gítást nem lehet a fentiek szerint leernyőzni, elfüggönyözni, akkor itt az oltárgyertyák meg­gyújtásával járó szertartásokat csak a szürkület beállta előtt lehet végezni. Egyébként a temp­lom letompított világítása mellett könyörgések stb. szabadon végezhetők. 17. Légvédelmi riadó esetében, miután a templom kívülről sötét, nem kell tovább lám­pákat eloltani. Ha nincs a közelben védelmet nyújtó óvóhely, egyéb épület vagy árok, úgy legcélszerűbb mindenkinek a templomban bent­maradni és a szilárdabb falak mellé húzódni. 18. A világító áram kimaradása esetében elő kell készülni a szükségvilágításra, pl. gyertyát gyújtunk meg olyan helyen, ahonnan a gyertya fénye nem szűrődhetik ki az ablakon át, vagy előre elkészített ernyős gyertyatartóban. 19. A hívők által szokásos felajánlott gyer­tyákat a szürkület beálltával el kell oltani. 20. Ahol az elsötétítéseknek nehézségei van­nak, célszerű a templomi szertartásokat a szür­kület előtti órákra áthelyezni. Esztergom, 1938 október 29. 56. 1178. i. sz. Orsz. Nép­művelési Lap meg­jelenése. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium erkölcsi és anyagi támogatásával az ősz folya­mán egy országos népművelési lap fog meg­jelenni, amely hivatva lesz az iskolánkívüli népművelésnek az egész országra kiterjedő nép­művelését irányítani. Megengedem, hogy ahol az egyházközség anyagi helyzete lehetővé teszi, az iskolafenn­tartó egyházközségek ezen lapot a tanítói könyv­tár részére megrendelhessék és költségvetéseik­ben már most gondoskodjanak az előfizetési ár beállításáról, amely évi 10 P-nél több nem lesz. Esztergom, 1938 szeptember 24. A nagyméltóságú Püspöki Kar f. é. október 4-iki értekezletén jóváhagyta a Katolikus Egy­házközségek Igazgatásának átdolgozott Sza­bályzatát. E szabályzat érvénye 1939 január 1-től kezdődik, úgy azonban, hogy a már meg­választott egyházközségi képviselők és tanács­tagok mandátumai lejártukig érvényben marad­nak. A legközelebbi választások azonban már az új Szabályzat szerint tartandók. Tegyük fel, hogy N. egyházközség 30 képviselője közül 15-nek mandátuma 1939 március 1-én lejár. Ez esetben március 1-ig a jelenlegi képviselő- testület, tisztikar és tanács működik. Március 1-én 15 képviselő a régi Szabályzat 21. §-a szerint kilép, a másik 15 képviselő mandátuma azonban további három évre érvényben marad. Viszont a kilépő 15 képviselő helyett az új Szabályzatban (13. § (1) a.) megszabott teljes képviselői szám fele választandó, míg az ugyanezen Szabályzat­ban megállapított teljes szám csak a következő 3 éves ciklus végén fog megvalósulni. Ellenben a képviselőtestület megalakulása, a tisztikar és tanácstagok megválasztása tekintetében az új Szabályzat mindjárt az első ízben is érvénybe lép stb. A Szabályzatot a főegyházmegyei hivatal az Egyházközségek Adóztatási Szabályzatával egybefűzve, «A Magyarországi Egyházközségek Igazgatási és Adóztatási Szabályzata» címmel adta ki és tárgymutatóval látta el. Egy példányt minden vidéki plébániának hamarosan meg­küldünk. Ára 1.20 P. Budapestre e Szabályzat érvénye nem ter­jed ki. Esztergom, 1938 december 9. Az egyházkormányzat egységesítése érdeké­ben elrendelem, hogy az egyházközségi szerve­zetek a felszabadult területen és minden lelkészi állomáson megalakíttassanak. A megalakítás a Magyarországi Katolikus Egyházközségek Igazgatási Szabályzatának vonatkozó pontjai szerint történik. Legelső teendő az egyház- községi választók összeírása. Új egyházközségek­nél e feladat a Szabályzat 10. § (3) pontja értelmében a plébánosra (lelkészre) vagy annak helyettesére és az iskolaszék által kiküldendő két tagra hárul. Ez összeírásnak 1939 március 1-ig meg kell történnie. A névjegyzék köz­szemlére teendő ki (1. u. o.) és ha jogerőre emel­kedett, gondoskodni kell az egyházközségi kép­viselőválasztás határidejének kitűzéséről [14. § (4)], majd a választás szabályszerű megejtéséről. A jogerősen megválasztott és egyházhatóságilag megerősített képviselőtestület alakuló ülést tart, azon megválasztja a tisztikart, a különböző bizottságokat, az egyházközségi tanácstagokat, valamint az Actio Catholica szakosztályainak elnökeit és az espereskerületi tanácstagot (27. és 57. 4590. sz. Az Egyház- községi Szabályzat átdolgozott kiadása. 57. 5364. sz. Az egyház- községek a felszabadult területen is megalakí- tandók. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom