Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1937.
1937. — 154 — 15. Nr. 357. Facultas accipiendi stipendia missarum in favorem «Ker. Szeretet Orsz. Gyermekv. Műve». Ii, qui facultate binandi pollent, stipendium pro altera missa accipere — nisi ex induito Apostolico — vetiti sunt. Tale indultum autem apud nos in favorem «Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve» inde ab annis vigebat et nunc rescripto S. Congregationis Concilii die 25. Jan. sub. no. 256/1937. dato ad aliud quiennium extenditur. Eleemosyna ergo pro . altera missa oblata operi huic charitatis transmittenda est. Strigonii, die 4. Martii 1937. 19. 1062. sz. Anyakönyvekbe való betekintés korlátozása. Gyakran előfordul, hogy örökségi kérdésben vagy nemesség megállapítása végett stb. engedélyt kérnek plébánosoktól anyakönyvekbe való betekintésre. Miheztartás végett közlöm, hogy az anyakönyvekbe a plébános vagy helyettese felügyelete alatt bárki díjtalanul betekinthet. Ezen jogosultság azonban csak egyes bejegyzések megtekintésére terjed. Az anyakönyvek tételenként való átvizsgálásával járó, vagy a betekintés fogalmát meghaladó feljegyzések és munkálatok csak hivatalos célra s csak a plébános vagy helyettese által eszközölhetők. Ezen rendelkezésem megegyezik az állami anyakönyvekre fennálló rendelkezéssel. (A. U. 80.000/1906. B. M. sz. rendelet 30. §.) Esztergom, 1937 április 22. Megjegyzés. Kiegészítő rendelet : 1938. évi körlevél 19. old. 978. sz. a. 19. 438. sz. Községi jegyzők az egyházközségi testületekben. Mindazon helyekre nézve, ahol a katolikus iskola fenntartója az 1868. XXXVIII. t.-c. 25. §-a értelmében a politikai község, felmerült azon kívánság, hogy ennek megbízottja, és pedig a körjegyző, az iskolaszék jogkörét betöltő egyházközségi tanácsban helyet foglaljon és így ott a politikai községi érdekeket, elsősorban a község háztartási érdekeit képviselhesse. Éppen azért elrendelem, hogy amennyiben a községi jegyző katolikus és megvannak benne feltételei annak, hogy az egyházközségi képviselőtestület, illetőleg tanács tagja legyen, T. Papjaim azon legyenek, hogy akár választás, akár kinevezés folytán az egyházközségi képviselőtestületbe és tanácsba bekerüljön. Ha a községi jegyző nem katolikus, vagy pedig nem olyan katolikus, hogy egyházközségi képviselő vagy tanácstag lehessen, avagy bármely okból kimaradt ezen egyházközségi testületekből, akkor meghívandó azon ülésre, mely az egyházközségi költségvetést és számadást tárgyalja, ott neki felszólalási jog engedélyezendő, de szavazati jog nélkül. Esztergom, 1937 április 20. A «Katolikus Egyházközségek Igazgatási Szabályzata» és a «Rendszabályok a Ivat. Népiskolák Közigazgatásához» között bizonyos ellentmondás látszik a tanítóválasztások eredménye ellen benyújtható fellebbezések pontjában. Míg az elsőnek 46. §-a szerint a fellebbezésre az egyházközség képviselőtagjai és «bármely közvetlen érdekelt fél» vannak jogosítva, addig a másodiknak I. rész 109. §-a szerint csak az iskolaszéki tagok élhetnek a fellebbezés jogával. Ezen ellentét tisztázására szükségesnek tartotta a Püspöki Kar az Egyházközségek Igazgatási Szabályzata 46. §-ának autentikus magyarázatát adni a következőkép : «Tanítóválasztásnál a választás eredménye ellen fellebbezhetnek a képviselőtestület tagjai és a pályázatban résztvett tanítók.» Esztergom, 1937 április 2. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1896— 1937. ein. számú rendeletével következőkép intézkedett a tanév tartamáról : «1. Az első tanítási nap szeptember 10. helyett szeptember 4., az utolsó tanítási nap június 14. helyett június 7. Amennyiben szeptember 4. vasárnapra esik, az első tanítási nap szeptember 5., ha pedig június 7. esik vasárnapra, az utolsó tanítási nap június 6. 2. Az első tanítási napot megelőző napon történik a tanév ünnepies megnyitása. Az ünne- pies megnyitást megelőző öt hétköznapon kell az eddigi rendelkezéseknek megfelelően megtartani az alakuló értekezletet, a javító-, pótló- és magánvizsgálatokat, a folytatólagos, illetőleg pótbeírásokat. 3. Az utolsó tanítási napot követő hat nap alatt kell megtartani az évzáró vizsgálatokat, illetőleg összefoglalásokat s ezeket június 13-án, ha közbe vasárnap vagy ünnepnap esnék, június 14-én be kell fejezni. Az eddigi rendelkezéseknek megfelelően az összefoglalások, illetőleg évzáróvizsgálatok befejezését követő egy héten belül tartandók meg a tanév ünnepies bezárásán felül a következő tanévre szóló beiratások is. 4. Ha a tanuló szülője (gondozója) az iskola igazgatójánál bejelenti, hogy a tanulót nyaralni kívánja vinni, az iskola igazgatója köteles a tanulót az évzáró vizsgát, vagy utolsó összefoglalást követő nappal, de legkésőbb június hó 15-ével elbocsátani. Ebben az esetben az évzáró ünnepélyen és a beiratáson való személyes részvétel alól a tanulót mentesíteni kell s a beiratást a szülő (gondozó) megbízottja útján is kérheti. A beiratáson való személyes részvételre szülőjével (gondozójával) együtt csak az a tanuló kötelezhető, aki az iskola első évfolyamára kéri felvételét. 5. A felső mezőgazdasági iskolák, felső ipar19. 1189. sz. Tanítóválasztások elleni fellebbezési jog. 20. 447.isk.sz. Rendelkezés a tanév befejezéséről és megkezdéséről. 1 . .
