Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1935.

1935. — 126 — 6. 6. 1076. i. sz. Természet­beni tanítói járandósá­goknak készpénzzel történt meg­váltása. 7. 157. isk. sz. Nem rend­szeresített tanítói (óvónői) állásokon töltött szol­gálat beszá­mítása. m. kir. minisztérium elutasítja és ha eljárásuk utólag jut tudomására, az érdekelt iskoláktól, illetve azoknak tanítóitól az eddigi államsegélyt is kénytelen lesz megvonni. Esztergom, 1935 január 15. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumnak multévi október hó 29-én kelt 75.001/1934. YI. sz. rendeletére való hivatko­zással értesítem iskolaügyekkel foglalkozó pap­ságomat, hogy a 7210/1934. M. E. rendelet végrehajtása során a pénzügyminiszter úr a helyi tanítói készpénzjárandóságoknak a M. Kir. Illetményhivatal útján való előlegezése tárgyá­ban az iskolafenntartók által beadott kérelmek elbírálásánál úgy határozott, hogy azon iskola- fenntartók, akik a tanító részére eddig biztosí­tott természetbeni járandóságokat készpénzzel megváltották, csak akkor kérhetik ezen össze­geknek az Illetményhivatal útján való kiutalá­sát, ha igazolják, hogy a természetbeni járandó­ságoknak készpénzzel való megváltására vonat­kozó egyesség szabályszerű módon köttetett meg. Ilyen esetekben a folyamodó iskolafenntartók a természetben kiszolgáltatott járandóságoknak részben vagy egészben készpénzzel történt meg­váltására vonatkozó és az egyházi főhatóság által is jóváhagyott egyházközségi határozatot csatolják kérvényükhöz s a kir. tanfelügyelőség útján a helyi javadalom újból való megállapí­tása céljából terjesszék fel a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Megjegyzendő, hogy a természetbeni járandó­ságoknak készpénzzel történő megváltásához csak abban az esetben járulhat hozzá a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, ha az az állam­segély eddigi összegének emelését nem vonja maga után, mert magasabb államsegély kiuta­lására költségvetési fedezettel a vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium nem rendelkezik. Esztergom, 1935 január 15. Tudomásvétel végett közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 73.813/1934. VI. szám alatt * Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közig. Bizottságához intézett rendeletét: «1391. kb. 1934. számú felterjesztésére a tek. Közig. Bizottságot a következőkről értesítem : Az 1930. XLVII. t.-c. alapján kiadott 1931. évi 865—1—70. Vkm. számú végrehajtási uta­sítás 9. §-a szerint «ha a betegség miatt vagy egyéb okból szabadságolt tanerőket helyettesítő okleveles tanító szolgálatát közvetlenül segéd­tanítói alkalmazás követi, akkor ez a helyette­sítő alkalmazás a segédtanítói szolgálat vára­kozási idejébe beszámíttatik». Nem tartanám méltányosnak, ha ennek a jogszabálynak alkal­mazásánál a később keletkezett kisegítő tanítói, illetőleg óvónői intézmény figyelmen kívül ha­gyatnék. Azért elrendelem, hogy az idézett jogszabály hatálya a költségvetésileg nem rendszeresített úgynevezett kisegítő tanítói (tanítónői), illető­leg óvónői állásokon működő tanítókra (tanító­nőkre) és óvónőkre is kiterjesztessék. Ennek folytán a segédtanítói (tanítónői) és segédóvónői szolgálat idejét megelőző szolgálati időnek a segédtanítói (tanítónői), illetőleg segédóvónői szolgálat (várakozási) idejébe való beszámításá­nál nem tehető különbség aszerint, hogy a tanító (tanítónő), illetőleg óvónő költségvetésileg rend­szeresített, avagy nem rendszeresített helyettes vagy kisegítő tanítói (tanítónői), illetőleg óvónői álláson teljesített-e szolgálatot. Budapest, 1935. évi február hó 8-án. A miniszter helyett: dr. Petri Pál s. k., államtitkár.» Esztergom, 1935 február 16. Gyakran előfordul, hogy a javadalomból távozó plébánosok elmenetelük előtt kivágják a fákat és valósággal letarolva adják át a földe­ket, temetőket és kerteket utódaiknak. Mint­hogy maguk a fák nem képezik a javadalmas jövedelmét, kártérítés terhe mellett szigorúan megtiltom azoknak engedély nélkül való ki­vágását még akkor is, ha azokat a javadalmas maga ültette. Ha a fák kivágása esedékessé vagy szükségessé válik, a főegyházmegyei hatóságtól kell megfelelő engedélyt kérni, mely arról is dönteni fog, kit illet a kivágott fa. E döntésnél természetesen figyelembe fogja venni a javadal­mas gondosságát a javadalom állapotának fenn­tartása, illetőleg különösen fásítással történt fel­javítása körül. E rendelkezésem nem illeti azon javadalmasokat, kik erdőrész élvezői és akiknek éppen azért joguk van a hatóságilag kiszabott évi vágásra, de semmiesetre sem azon túlmenő kitermelésre, még akkor sem, ha a világi hatósá­gok azt engedélyeznék. Esztergom, 1935 március 20. Miután az Egyházközségek Szabályzatának 84. §-a a választásokra általában nem követeli meg a titkosságot, felmerült az az elvi kérdés, vájjon a tanítói választásoknál is lehet-e mel­lőzni a titkosságot, jóllehet a Rendszabályok 109. §-a ezt kifejezetten előírja. Ezen elvi kérdés eldöntéseként közlöm a folyó hó 20-án tartott püspöki konferencia határoza­tát, mely szerint a tanítói választások kivétel nélkül titkosan tartandók, miután a Rendszabá­lyok vonatkozó előírását az Egyházközségek Szabályzata kifejezetten nem hatálytalanította. Esztergom, 1935 március 28. 7. 16. 947. sz. Javadalmi birtokon fák kivágása tilos. 18. 937. sz. Tanítói választások titkossága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom