Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1933.

— Ill — 1933. 46. 48. 3425. sz. Gyermekek vallásvál­toztatása. Mind e pozitív irányú nevelési törekvések mellett a jövőben sem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy népünket célravezető mó­don és eszközökkel védjük meg a szennyiro­dalom, az erkölcsi, reánézve káros filmek, színi­előadások és dalok lélekrontó ártalmaitól. A Papság és Tanítóság figyelmét erre az iskolánkíviili népművelés fontos munkakörére ismételten felhívom és főpásztori szívem egész melegével buzdítom a közreműködésre. Esztergom, 1933 november 3. A m. kir. belügyminiszter úrnak 135.990— 1930. sz. a. (Belügyi Közlöny 1933. évi 35. szá­mában) kiadott elvi jelentőségű határozatát, amely szerint a 7—18 éves korban levő gyer­mekek az 1894. XXXII. t.-c. 4. §-a alapján a gyámhatóság beleegyezésével áttérhetnek a szü­lők közös vallására abban az esetben is, ha a vegyes vallású szülők egyike házastársának ha­lála után tér át annak vallására, szószerint közlöm : «A közig, bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttsége által a kiskorú J. I. vallásváltozta­tása ügyében 2460/1929. sz. alatt hozott másod­fokú véghatározat ellen a kiskorú anyja, özv. J. A.-né, született 0. M. szigetvári lakos felleb­bezéssel élt. Yéghatározat. A másodfokú véghatározatot megváltoztatom és a vármegyei árvaszék 9401 — 1929. elsőfokú véghatározatát emelem érvényre. Megokolás. A vármegye árvaszéke 9401/1929. sz. elsőfokú véghatározatával gyámhatósági beleegyezését adta ahhoz, hogy a néhai J. A. és 0. M. szülőktől 1919. évi okt. 19-én született kiskorú J. I. a ref. vallásról a róm. kát. val­lásra térhessen át. Az árvaszék megállapítása szerint ugyanis az anya áttérése folytán most már ugyanazt a törvényesen elismert rk. val­lást követi, mint ami elhalt férjének a vallása volt s ekként a szülők egyenlő vallásúakká váltak. Ezt a határozatot a közig, bizottság gyám­ügyi fellebbviteli küldöttsége fentidézett másod­fokú véghatározatával megváltoztatta és a kér­déses vallásváltoztatástól a gyámhatósági bele­egyezést megtagadta. A másodfokú gyámható­ság álláspontja szerint az 1894. XXXII. t.-c. 4. §-ában megkívánt az a feltétel, hogy a há­zasság egyvallásúak házasságává váljék, az atya elhalálozása folytán többé be nem következ- hetik, ennélfogva a 10 éves kiskorú vallás- változtatásához a beleegyezést nem adhatta meg. A másodfokú véghatározat ellen az anya ré­széről beadott fellebbezés következtében a má­sodfokú véghatározat megváltoztatásával az elsőfokú véghatározatot emeltem érvényre. Igaz ugyan, hogy az atya elhalálozása kö­vetkeztében a házasság megszűnt és így a szü­lők között fennállott házasság már nem válha- tik egyvallásúak házasságává, mégis az árvaszék álláspontja mellett kellett döntenem, mert az 1894. XXXII. t.-c. 4. §-ában meghatározott esetben a súlypont azon van, hogy a különböző vallású házastársak egyike utóbb a másik házas­társ vallására tér át és így a szülők vallási egy­sége, ha utólag is, helyreáll. Az 1894. XXXII. t.-c. szellemével merőben ellenkeznék az az álla­pot, ha a gyermekek a szülők közötti vallás­felekezeti különbségnek megszűnése után is két különböző vallásban neveltetnek. Ez nem lehetett a törvény célja, még arra az esetre sem, amikor a szülők vallási egysége úgy állott elő, hogy a szülők egyike a másik szülő elhalálozása után tért át az elhalt szülő vallására.» Esztergom, 1933 november 1. A vallásváltoztatásoknak az állami anya­könyveken való keresztülvezetési kötelezettsége ügyében kelt 38.800/1933. sz. m. kir. belügy­miniszteri rendeletnek 3. §-át tudomásulvétel céljából közlöm : Az Anyakönyvi Utasítás 56. §-ának helyébe1 a következő rendelkezés lép : Ha a magyar állampolgár eddig követett val­lásáról más bevett vagy törvényesen elismert vallásra áttér (1868. Lili. t.-c. 2. §), vagy ha a bevett vagy törvényesen elismert felekezete­ken kívül állóvá lesz (1895. XLIII. t.-c. 23. §), továbbá, ha mint a bevett vagy törvényesen elismert felekezeteken kívül álló, valamely be­vett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe belép, végül, ha a római, görög és örmény kato­likus szertartások egyikéből a másikba átlép s ezt a fél, illetőleg az érdekeltek bejelentik és igazolják, a vallásváltoztatást (áttérést, átlé­pést, belépést, felekezeten kívül állást) a fél születési, illetőleg házassági anyakönyvében, valamint, ha gyermekei vannak, azok születési anyakönyvében az utólagos bejegyzések és ki­igazítások rovatában fel kell jegyezni (II. számú példa). Ha a szülő, vagy a szülők vallásváltoztatása a gyermek vallására is kihat, a szülő vagy szü­lők vallásváltoztatását s a gyermek vallásának megváltoztatását a gyermek születési anya­könyvében ugyanabba a feljegyzésbe kell fog­lalni. (I. 11. és I. 24. számú példa.) Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az eset­ben is, ha a gyermek gyámhatósági beleegyezés mellett a szülők közös vallására tér át (86. §, I. 7. sz. példa.) A most említett esetekben a gyermek vallása megváltozásának, vagy vallás­változtatásának bejelentésére és a gyermek szü­letési anyakönyvében ezt tartalmazó bejegyzés aláírására bármelyik szülőt jogosultnak kell 48. 48. 3426. sz. Vallás vál­toztatások anya­cönyvezése. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom