Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1921.
1921. — 12 — 20. 22. 2396. sz. Papság vasúti kedvezménye. 24. 3393. sz. Vasár- és ün nepnapokon az istentiszte letek alatt az összes hivatalokban munkaszünet rendeltetik. 24. 3084. sz. A kegyúri kötelességek ponto: teljesítésén felhívás. d) a tanító, tanítónő eltűnt-e? ha igen, az állás betöltésére az engedély mely rendelettel adatott meg? e) ha az állás újonnan szerveztetett, mi a szervezéséhez való előzetes hozzájárulást tartalmazó miniszteri rendelet száma? f) a tanító, tanítónő, óvónő helyi javadalmában a személyi változással kapcsolatban nem állott-e be változás és ha igen, milyen az? Abban az esetben, hogyha a tanítónak, tanítónőnek, óvónőnek korábbi elemi iskolai tanítói, tanítónői, illetőleg óvónői szolgálata még nem volt, úgy a bejelentéssel a képesítő oklevél hiteles másolatban, ha pedig a tanító, tanítónő, óvónő megelőzőleg államsegélyt nem élvező iskolánál, illetőleg óvodánál működött, úgy képesítő oklevelén kívül összes szolgálati bizonyítványai is bemutatandók. Ha az iskolaszékek és elnökeik, miként hiszem is, kellő fürgeséggel a fentieknek eleget tesznek, az újonnan megválasztott tanerők minden nagyobb késedelem nélkül hozzá fognak jutni illetményeikhez s az eddigi panaszok megfognak szűnni. Esztergom, 1921 aug. 6. Közlöm Tdő Papjaimmal, hogy a kereskedelemügyi magy. királyi miniszter a papság vasúti menetjegy-kedvezményének kitérjesztése- . képen megengedte, hogy a) a lelkészkedő papság a hivatalos utazásaira engedélyezett féljegy- Kedvezményt az országos egyházi gyűlések és zsinati gyűlések alkalmával saját egyházmegyéjén kívül fekvő bármely állomásra való utazás esetében is igényelhesse, amely esetekben az utazás szükségessége és hivatalos volta mindenkor az illetékes püspök által lesz igazolandó ; b) megengedte továbbá, hogy az esperesnek és ennél magasabb rangú lelkészek részére az I. kocsiosztály igénybevételére jogosító igazolványok szolgáltassanak ki. Esztergom, 1921 aug. 6. Tudomásulvétel céljából közlöm, hogy a m. kir. belügyminiszter úr 2577/1920. ein. sz. a. rendeletet adott ki, mely szerint vasárnapokon és ünnepnapokon az istentiszteletek ideje alatt - a hivatalos munka — kivéve az ügyeleti szolgálatot, mely fenntartandó — az összes hivatalokban szüneteljen. Esztergom, 1921 október 26. Miheztartás céljából alábbiakban közlöm a vall. és közokt. magy. kir. miniszter úrnak hozzám intézett átiratát: M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternői. 155.579/1921. I. ü. o. 3 Főmagasságú Bíbornok, Hercegprímás, Érsek Űr ! A szerencsétlen kimenetelű háború, majd a forradalmak következtében előállott katasztro- 24. fális közgazdasági helyzet, közelebbről pedig a munkabérek s az építési anyagok óriási mérvben való megdrágulása s részben a munkás- és anyaghiány természetszerű következményeként is az építőipar oly súlyos viszonyok közé jutott, mikép alig lehet csodálkozni afelett a további folyamat felett, hogy a különböző természeti és jogi személyek kegy urasága alá tartozó egyházi épületek állandó jókarbantartása évek óta mindinkább elmulasztatott. Erre vonatkozólag közvetlen tapasztalatokat is volt alkalmam szerezni, de országszerte több oldalról panaszokkal is találkoztam. Alig szükséges rámutatnom arra a körülményre, hogy ezek a mulasztások az egyes helyi egyházaknak mily nagy károsodásokat okoznak s hogy ez a helyzet minő további veszedelmeket rejt magában amiatt, mert a rongált épületek, hacsak nem javíttatnak, rohamos további és nagyobb mérvű pusztulásnak vannak kitéve. Fölöttébb káros ez a helyzet az istentisztelet, valamint a közoktatás szempontjából, de meg a kegyúri személyzet jogos egyéni — sokszor egészségüket, sőt létfenntartásukat érintő — érdekéből is. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy a kegyúri épületek karbantartásával járó munkálatok elmulasztása előbb-utóbb arra vezet, hogy az érdekelt egyház kénytelen a mulasztó kegyurak ellen közigazgatási pert indítani, ilyen pereknek a szaporítása pedig sem egyházi, sem általános közigazgatási szempontból nem kívánatos. Kétségtelenül megállapítható, hogy ma már a megfelelő vállalkozó és munkaerő, valamint az építési anyag mondhatni mindenütt rendelkezésre áll s a törvényes rend mindenütt megszilárdult. Ezért valóban itt van az ideje annak, hogy a kegyúri kötelezettségek teljesítésének mindenütt érvény szereztessék. Igaz ugyan, hogy az építési anyag s a munkaerő ma is módfelett drága, ez a körülmény mégsem mentesítheti a kegyurakat az alól, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, még pedig annál kevésbbé, mert a földbirtokok hozadéka éppen a fentebb ismertetett viszonyok következtében köztudomásúlag óriási arányokban emelkedett. Emellett a szociális tekintetek is kívánatossá teszik, hogy az építkezések megindításával a munkanélküliség veszedelme is enyhíttessék. Ezért van szerencsém Főmagasságodat tisztelettel felkérni, méltóztassék a főpásztori fennhatósága alá tartozó mindazokat a plébánosokat, akik akár magán földesúri, akár városi, kincstári, vagy bármi más kegyuraság alá tartoznak, köriratban felhívni, hogy a templomok és más kegyúri épületek, valamint az érdekelt iskolák
