Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1932.

101 ­1932. 38. hó 23-án kelt 46.404/1931. I. M. II. üo. sz. át­iratában álláspontját alábbiakban körvonalazta: «Ismerem azt a súlyos helyzetet, amelybe a trianoni szerződéssel az utódállamokhoz átcsa­tolt területeken született házasulok rendszerint önhibájukon kívül kerülnek azáltal, hogy a házasságkötésükhöz szükséges állami születési anyakönyvi kivonataikat vagy egyáltalában nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudják megszerezni. E helyzet orvoslása s illetőleg a nehézségek kiküszöbölése vagy legalább enyhítése céljából tárcám ügykörében már eddig is több intézke­dés történt. Figyelemmel továbbá az említett nehézségeknek újabban tapasztalt és különösen a fizetési eszközök forgalmának korlátozására vonatkozó rendelkezések következtében be­állott lényeges fokozódására, további lépésként utasítottam a házassági ügyek elintézésével fog­lalkozó magánjogi ügyosztályomat, hogy a jövő­ben olyan esetben, amelyben a trianoni szerző­déssel utódállamhoz átcsatolt területeken az állami anyakönyvvezetés életbelépése (1895. évi október hó 1. napján) után született házasuló nem állami, hanem felekezeti születési anyakönyvi kivonatát (keresztelési bizonyítványát) mutatja be, azt a házasuló születési adatainak megállapításánál fogadja el, annak vizsgálata nélkül, hogy a házasuló az adott körülmények között képes-e állami anya­könyvi kivonatát megszerezni, — hacsak az adott eset körülményeinél fogva a házasuló felekezeti születési anyakönyvi kivonatában foglalt ada­toknak hitelt érdemlő volta tekintetében alapos aggály nincsen. Egyúttal Nagyméltóságod nagybecsű meg­keresésének és mellékletének másolatban köz­lése mellett a belügyminiszter urat arra kértem fel, hogy a főfelügyeleti hatósága alá tartozó állami anyakönyvezetőknek és anyakönyvi felügyelő ható­ságoknak körrendeletben hasonló értelmű utasítást adni szíveskedjék. Felkértem a belügyminiszter urat arra is, hogy nagybecsű elhatározásáról Nagyméltóságo­dat is értesíteni szíveskedjék. Budapest, 1932. évi febr. 23. Zsitvay s. k.» Esztergom, 1932 július 19. 39. 2483. sz. Tanulók keresztségé- nek igazolása. A közelmúltban megtörtént, hogy olyan gyer­mek járult a fővárosban a szentáldozáshoz, akit szülői gondatlanságból nem kereszteltelek meg. Ezzel az esettel kapcsolatban intézkedtem, hogy a hitoktatók győződjenek meg minden esetben arról, hogy tanítványaik csakugyan meg vannak-e keresz­telve. Ez sok esetben csak úgy lehetséges, ha a hitoktató az illetékes plébániahivataltól fel­világosítást szerez a keresztelés kiszolgáltatását illetőleg. Nyomatékosan felhívom a plébániák vezetőit, hogy a hivatalukhoz forduló hitoktató- 39. kát ilyen ügyekben készségesen kiszolgálják, akár személyesen érdeklődnek, akár írásbeli meg­keresés útján. Nincs szükség ilyen esetekben for- mális^keresztlevelek kiadására, hanem elégséges, ha postai levelezőlapon adják meg a felvilágosítást a keresztség kiszolgáltatására vonatkozólag. Az értesítésért külön díj nem szedhető. Esztergom, 1932 augusztus 22. A gyermekek vallására vonatkozó megegye­zés (reverzális) írásbafoglalására az 1894. évi XXXII. t.-c. által a kir. közjegyző, a kir. járás- ( bíró, a polgármester és a főszolgabíró vannak feljogosítva. Ennek ellenére az ó....-i járás- bíróság az ottani közjegyző felszólalására csak1 olyankor volt hajlandó a megegyezést írásba foglalni, amikor a járásbíróság székhelyén lakó kir. közjegyző akadályozva van. Ezt az eljárást a törvénnyel ellenkezőnek találván, egyik me­gyéspüspök panasszal fordult az igazságügy­miniszter úrhoz. Az igazságügyminiszter úr 12.628/1932. I. M. VIII. sz. alatt hozta meg a vitatott kérdésben döntését, amelynek érdemi része így szól: a járásbíró a megegyezés írásba- foglalásánál akkor is jogosítva van eljárni, ha a bíróság székhelyén közjegyző van és a közjegyző akadályozva nincsen. Esztergom, 1932 szeptember 9. A Püspöki Kar 1912. évi április 25—26. napjai­ban tartott tanácskozmányának határozata alapján kibocsátott 3212/1912. sz. körrendelet­ben (1. Circ. 108. 1.) az az utasítás foglaltatik, hogy a gyermekmenhelyi kötelékbe tartozó, el- húnyt gyermekek temetésénél az egyházi szer­tartás végzéséért stóladíj nem szedhető. A Püspöki Kar folyó évi október 19-én hozott hatá­rozatának megfelelően felhívom Tdő Papjaimat e rendelet pontos betartására. Esztergom, 1932 november 4. 42. 2732. sz. Gyermekek vallására vonatkozó megegyezés járásbíró előtt. 51. 2896. sz. Gyermek­menhelyi kötelékbe tartozó el- húnyt gyer­mekek te­metésénél stóladíj nem szedhető. A közép- és középfokú iskolák filmoktatásá­nak folyamatban levő átszervezése ügyében a folyó évi október 19-i püspöki konferencia a következőket határozta el : A Püspöki Kar helyesli a filmoktatásnak a középfokú tanítás szemléltető eszközei között való megtartását; örömmel fogadja azt a meg­oldást, hogy a filmoktatás magában az iskolá­ban, a tanításba szervesen beleillesztve történ­jék. Elrendeli, bogy az egyes katolikus közép- és középfokú iskolák az e célra szedett két pengőkből mielőbb beszerezzék a nem tűzveszélyes kes- kenyfilm-vetítőgépet, ami a népesebb iskoláknál egy év, a kevésbbé népeseknél két év alatt meg­52. 1560. sz. Közép- és középfokú iskolák film­oktatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom