Circulares litterae dioecesanae anno 1955.
XIII.
K 'E D V S S HÍVEK! "ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát küldé, hogy mindenki, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen!" /János 3,16/ A Szent János evangéliumából vett ezek a szavak jutnak eszünkbe a kis Jézus jászolánál. Isten sokfélekép mutatta meg szeretőiét az ember iránt. Megmutatta azz’al, hogy saját képére és hasonlatosságára alkotta őt, értelemmel .és azabad akarattal ruházta fel és ur- -rá tette minden élő lény felett. Lelkét halhatatlannak teremtette és ö- rök boldogságra szánta. De megmutatja Isten szeretetét naponta irántunk, mikor megadja mindennapi kenyerünket és a természet szépségéiben gyönyörködtet. legnagyobb szeretetet azonban akkor tanusitott az ember i- rántj amikor nem vetette el őt a bűnbeesés után, hanem irgalmat gyakorolt teremtményével széfben, aki végtelen fölségét megsérteni merészelte, Nagy"türelemmel hívogatta*vissza magához az eltévedt bárányokat. Tette ezt az ószövetségben prófétái által; mikor pedig az idők telje elérkezett, szent Fiát küldte el, akiben Isten türelmes szeretetét és irgalmát meghatva csodáljuk, mert ime, mit is mond róla az evangélista a karácsonyi harmadik misében? "Az övébe jött, és övéi őt be nem fogadták! "./János 1,11/ És jóllehet őt be nem fogadták, a betlehemi szállásról leszorították, Egyptomba menekülni kényszeritetiték, élete delén jótettei dacára üldözték és megölték, - mégis nem szűnt meg szeretni az embereket; amikor pedig jótévő kezét keresztre szegezték, ajka rebegett imát érettek és kérte számukra mennyei Atyja bocsánatát. Ennek a’szerető Istennek nevében kérünk benneteket, •Kedves Hivek, hogy viszont szeressétek Istent mindenekfölött és szeressé t. : felebarátaitokat. Az Isten szeretető sok mindenre jó: képesit a türelemre bajban, szenvedésben, és erőt ad a ki sértésben. Megtanit min- kr+ arra, hogy az élet örömeit mértékkel élvezzük és a szerencsét Isten .ránt való hálával, alázatos szivvel vegyük. A felebaráti szeretet pedig arra ad. erőt, hogy egymás terhét viseljük, azaz hogy elnézők és megbocsátok legyünk egymás gyarlóságai iránt, főleg pedig,hogy ne csak a magunk javát hajhásszuk, hanem mások boldogságát is elősegíteni törekedjünk, jól tudván, hogy igazi öröm nem lehet az önzésből eredő öröm, és hogy igazi boldogság csak a közös boldogságból fakad. Karácsonykor, a szeretet ünnepén, ilyen örömfak,sztás- ra törekedjünk. Ezen az ünnepen a jó emberek egymásnak örömöt kivánnak és egymás örömének örvendenek. Boldogok a szülők, amikor látják-4.