Circulares litterae dioecesanae anno 1950.
III.
ni. 1 y-308. sz. Liturgikus apostolkodás tanácsának megalakítása. i 1 XII. Fiús pápa Őszentsége „Mediator Dei et hominum“ kezdetű és 1947 nov. 20-án keit apostoli körlevelében azt az óhaját fejezte ki, hogy minden egyházmegyében tanács létesüljön a liturgikus apostoíkodás előmozdítására. A Szentatya óhaja főegy házmegy étikben is időszerű. A liturgikus mozgalom az utolsó évtizedekben nagy előhaladást telt és jelentős eredményeket ért el. A hívek egyre jobban belekapcsolódnak a liturgikus cselekményekbe' (misszálé használata, liturgikus ének, közösen mondott miseimák); a papság is arra törekszik, hogy az istentiszteletet mindinkább elmélyültebben végezze. A buzgóság azonban hibák forrásává is lett. Vannak he lyuk, ahol nem tartják meg az Egyház világos liturgikus törvényeit. Laikusokat szerepeltetnek például magasabbrendü asszistensek gyanánt, régi és már elhagyott szokásokat önhatalmúlag újítanak fel, a liturgia nyelvében önkényes változtatásokat tesznek, saját elgondolásuk szerint új istentiszteleti formákat honosítanak meg. Másutt viszont alig történik valami. Az istentisztelet gépiessé vált, elszürkült és azért nem vonzza a híveket. Még ministránsok is alig akadnak a miseszolgálatra. A templomokat vásári portékával tömik tele. Elitéit szokások tovább élnek, mint a diídva a parlagon. A liturgikus elmaradottság megszüntetésére, a helytelen szokások kiküszöbölésére, a helyes buzgóság növelésére és irányítására ezért megalakítom fc- egyházmegyénkben a liturgikus apostolkodás tanácsát. A tanács feladatköre a következő: Előmozdítja a liturgia szeretetét és általában a liturgikus szellemet. Őrködik azon, hogy a liturgikus előírásokat mindenki és mindenben megtartsa. mindenben megIrányítást ad a nép részvételére a li- I turgikus cselekményekben. Ellenőrzi, vájjon ez a részvétel az egyházi törvénykönyv, a rituskongregá- ció és a liturgikus könyvek szerint történik-e: Őrködik azon, hogy a népi ájtatossá- gok az Egyház liturgikus törvényeinek széliemében folyjanak le. Megtesz mindent, hogy a pap és a hivek az istentiszteletet Istent illető méltósággal és érzelgősségtől mentes komolysággal végezzék. Vigyáz arra, hogy senki, se pap, se világi ne használja a templomot saját elgondolása szerinti kísérletezésre. A liturgikus problémák megoldásában nyújt segítséget. Figyeli a vallásos népszokásokat, hogy azokba tévedések és ízléstelenségek ne csússzanak. A tanácsnak a feladatköréhez tartozó kérdésekben, természetének megfelelően figyelő, ellenőrző, tanácsot adó és javaslatot tevő szerepe van. A szükséges intézkedéseket az egyházi hatóság teszi meg, vagy rendeli el. A tanács felvilágosító segítsége azonban közvetlenül is kérhető és adható. A tanács tagjaiul a következőket neveztem ki: Elnök: Dr. Gigler Károly. Tanácstagok: Béres István, dr. Bozzay László, dr. Erdős Mátyás, dr. Gianits József, dr. Hévey Gyula, Huber Frigyes, dr. László Gábor, dr. Pántol Márton, dr. Petró László, ’Sigmond Ernő, dr. Sik Zoltán, Szabó Lajos (Ersekvadkert), Szécsi Antal, dr. Zaymus Gyula. Kérem a Tisztelendő Paptestvéreket, hogy a tanácsot és működését a legnagyobb ’ bizalommal fogadják, mert célja mindannyiunk legszentebb ügyének, Isten méltó tiszteletének előmozdítása. *
