Circulares litterae dioecesanae anno 1949.
II.
tartó recollectio. A harmadik napon a szaktanárok előadásai lesznek. ' Aki egy tárgyból nem tud kielégítően megfelelni, az három hónap múlva újabb vizsgát tehet az illető tárgyból. Aki két tárgyból árul el ki nem elégítő előkészületet, az csak a következő évi ismétlővizsgák alkalmával vizsgázhat újra ebből a két tárgyból, azonkívül természetesen arra az évre részére előírt újabb tárgyakból is. Az ismétlővizsgáról bármi okból igazolatlanul elmaradók mulasztásukat csak a következő évben pótolhatják, szintén következő évi anyagukkal együtt. A vizsgák tételei a Zsin. Hat. függelékében találhatók. A 130. kánon 1. §-ában foglaltak szerint vizsgázni tartoznak mindazok, akik az 1948., 1947., 1946. években fejezték be tanulmányaikat és az ismétlővizsgák alól külön rendelkezéssel esetlegesen felmentést nem nyertek. Továbbá azok a régebben végzettek, akik valamely vizsgájukkal elmaradtak és felmentést nem nyertek, csak legfeljebb halasztást. Ezek szerint vizsgára kötelezettek a következők: Egyházjog és közigazgatástan, Szertar- tástan, Szenlírásludomány: Bády Béla, Bezák Miklós, Bölcsvölgyi Zoltán, Csiszér Ferenc, Móder Mihály, Nagy László, Szabó Zoltán, Szilvási István, Szuchy Béla, Várhegyi István. Egyházi szónoklallan , Ágazalos hittan, Alapvető hittan: Bognár Lajos, Christ György, Gyimóthy Károly, Győrszegi László, Mayer Miklós, Szuchy Béla. Erkölcstan, Lelkipásztorkodástan, Hitelemzés, Szentirástudomány: Baránszky Tibor, Bálint Andor, Bertók Ferenc, Hernádfői Márton, Kormos Ottó, Marczeil Tibor, Pálvölgyi József, Richter Aladár, Sobotka Rudolf, Táp Miklós, Wlassits Ferenc. 387. sz. Kegyúri és községi járandóságok. Egyes városok és politikai községek 1949. évi költségvetésében is fel vannak véve egyházi személyek és alkalmazottak (lelkész, kántor, sekrestyés) olyan járandóságai, amelyek a múltban is rendszeres járandóságok voltak. Hasonlóképen szerepel községi, illetve városi kegyúri hetyeken a kegyúri járandóságok előirányzata is. Mindezeknek kifizetése a magyar belügyminisztérium 648.424/1948. III. 1—2. számú rendeletével beállíttatott, illetve külön engedélyhez köttetett. 6 Az érdekeltek megnyugtatására közlöm, hogy az ügy sürgős kedvező elintézésére felkértem a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, mivel e járandóságok hiánya a lelkészek és a többi alkalmazottak megélhetésében komoly nehézséget okoz és ezek pótlása a lelkészeknél a kongruaösszeírás kiigazítását hozza magával. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium közölte, hogy vármegyénkint kéttagú bizottságot küld ki azokra a helyekre, ahol a róm. kát. kántortanítói természetbeni lakás, vagy íoldjavadalom állami igénybevétele kapcsán vitás kérdések merültek fel. A bizottság a helyszíni vizsgálat megejlése után mindjárt döntést is hoz. Felhívom azért az érdekelteket, hogy a rendelkezésükre álló javadalmi iratokat gyűjtsék össze, tartsák állandóan kéznél, hogy a bizottságnak bemutathatok legyenek. Javadalmi jegyzőkönyv, díjlevél, kataszteri birtokív mellett törekedni kell olyan természetű bizonyítékok beszerzésére is, amilyenekről az 1948. évi XIV. számú Körlevél 66. oldalán közölt 967. i. számú rendeletben már részletesen szó volt. 560. sz. Vitás kántortaní- tói javadalmi ügyek. A M. Köztársasági Kormány az állami tulajdonba átvett iskolaépületekkel és vagyontárgyakkal kapcsolatban keletkezett követelések bejelentésének és érvényesítése korlátozásának tárgyában 750/ 1949. Korm. sz. alatt rendeletet adott ki (Magyar Közlöny 17. sz. 146. old.), melyre felhívom Tisztelendő Testvéreim figyelmét. Az 1. § a követelések érvényesítéséről intézkedik. „Az iskoláknak és a velük összefüggő tanulóotthonoknak, valamint kisdedóvóknak az 1948. XXXIII. t. c. értelmében az állam tulajdonába átvett épületével, berendezésével és felszerelésével, továbbá az iskolák és kisdedóvók fenntartását szolgáló egyéb vagyonával (tanítóföld, lakás, stb.) kapcsolatban az említett törvénycikk hatálybalépése előtt a volt iskolafenntartóval szemben keletkezett követeléseket — tekintet nélkül az esedékesség és lejárat időpontjára — további rendelkezésig sem az állammal, sem a volt iskolafenntartóval szemben bírói úton érvényesíteni nem lehet“. A 2. § a bejelentésről intézkedik : A fenti nem érvényesíthető követeléseket 432. sz. Államosított iskolákkal egybeépített egyházi épületek megosztása. f
