Circulares litterae dioecesanae anno 1948.

I.

vétlenül előzte meg az Oltáriszentség alapítása a G-etszemáni-kert keserű kelyhét és a szenvedés földre permetező, véres veriték-cseppjeit. Éljünk a Szent Szűz példája szerint csak Krisztusért. Az Urfelmutatás után annyiszor elmondott fohász szellemében neki éljünk, neki haljunk' övé legyünk életünkben, halálunkban, Esdjük ki a hűséget népünk leg- szenvedobbjei és a leginkább kisértettjei számára.

Őrizzük, munkáljuk az annyira kívánatos katolikus egységet! A hivek a lelkipásztorokkal, a lelkipásztorokon keresztül a fo- pásztorral, a főpásztorokon át Szent Péter megingathatatlan sziklájával legyenek gondolatban, érzésben, tettben egyek. Mária útmutatása szerint csak ez, a Krisztus Jézussal, a szivek királyával és középpontijával valé összeforrottság az igazi egység útja 1948-ban és mindenkor. Jézus a szőlőtő, mi a szőlővesszők. Nem akarunk tőle távol száraz venyigék lenni. Maradunk Jézusban, és Jézus mibennünk /Ján,15,4/. így nekünk is szól a nagy Ígéret: Mária gyermeke és népe nem veszhet el.

Amen.

Esztergom, 1948» Jézus Neve ünnepén.

+ József s.k,

bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.

Felolvasandó a szószékről a legközelebbi

vasárnapon.