Circulares litterae dioecesanae anno 1948.

XVIII.

- 81 ­( értük, hogy háborgó,zaklatott lelkűkben csendüljön nog eliga­zításként ss megnyugtat5skép ez édes Üdvözítőnek a viharzó ten­geren nagy nyugalommal felt'ett kérdése: Mit féltek kicsiny--hi~ tück? /Mk.4,40/, ás kérjük, hogy ez e lélekemelő kérdés adja szivükbe Aranyszájú szent Jánosnak a békéjét, amely akkor ön­tötte el a lelkét, amikor o világ szelleme,üldözése, nehéz ke­resztet rakott vállára és a kereszt alatt Konstantinápoly ki­kötőjéből szólott híveihez: "Zúgnak a habok, rettenetes a vi­har,de mi nem félünk, hogy elmerülünk, mert sziklán állunk! Ha még úgy dühöng is a tenger, ezt a sziklát nom^tudja szét­zúzni; he még úgy üvölt is az orkán, Jézus hajóját nem merít­heti el. Valóban mitől is félnénk? A haláltól? "Az én életem a Jézus, ás a halál nckom nyerésé^” /Fii.1,21/.A számkivetos- től? "Az Urá a föld és minden ékessége" /Zsolt.23,1/. A vagyón- clkobzástól?"Senmit som hoztunk a világra,kétségkívül el sem vihetünk" /Tim.1.6,7/. Amivel a világ^rettogtet,azt megvetem; amivel csábit,annak szemébe nevetek.Kérlek benneteket szeretet­tel, legyetek szilárd -és tántoríthatatlan bátorsággal!" "Ne aggódjatok tehát a holnapért!"/Máté 25,3^/. "Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók!" /Filipp.4,6/. Sok minden szolgál' okulásunkra az Evangéliumban, az Egyház, ^a vi­lág és nemzetünk történetében. Nem selymes volt keresztény és magyar eleink élete sem. Szent Pál apostol, a szenvedések fér- fia, az Ur választott edényé üzeni a mának, nekünk:"Mind a mi előre megiratott, okulásunkra Íratott meg, hogy reménységünk legyen az írásokból merített bóketürés és vigasztalás által" /R9m.l5,V­az aláíratások terén könnyítettem a hívek lelki- ismeretén. Ez természetesen nem vonatkozott egyetlen papra, szerzetesre ás szqrzetcsnőro'. A. jövőben ilyen könnyítési eshe­tőség-- : a hívekkel szemben is aligha nyilikjhelyt kell állani! A Boldogasszony éve kegyelmei,mint erőtartalék segítenek ebben. A Jézusért bizonyságul /Máté 10,18/ helytállás te­rén a páldaodásra mindenkit megelőzően a papok,szerzetesek ás apácák hivatottak. Hitvallásuk semmi- kétséget nem hagyhat a hí­vok, másvallásuak és hitetlenek számára. Érezniök kell sokkal inkább,mint bármikor:látványossága lettünk a világnak,•angya­loknak is, embereknek is /Kor.I.4,9/. Világitó oszlopok legyünk! Tőlünk telhetőleg,főként életünkkel,magatartásunkkal munkálkodjunk Krisztus Király or­szágáért, amely az igazság és kegyelem világa. Az odavezető úton nem felejtjük Tertullián szavait:Bizonyos vádlók vádja nekünk dicsőségünk. Egyházunk szabadságáért,szenvedő népünk és ifjúságunk megőrzéséért, a több békéért, tehát lelki, maga­sabb érdekekért történik minden és nem azár.t,amit esetleg ránk fognak. A hitből megvilágosodott szem tisztán láttat dol­gokat ás történéseket. Ä nyáj főpásztorai és pásztorai Közül ma ezt a tiszta látást hirdeti Szent Cyprian:"Az Egyház Krisz­tustól nem távolodik cl,hisz az övé az Egyház,amely nem más, mint a papjával•egyesült nép ás o pásztorához ragaszkodó nyáj. Innen azt is tudnunk kell,hogy a főpásztor az Egyházban van, amint az Egyház is a püspökben,és ha valaki nincs a püspökkel, á főpásztorral,az nincs is az Egyházban" /Ep.69.n.8/. Ha a körlevelek száma a körülmények folytán megfo­gyatkoznék, bőséges oktatást kaptunk az utóbbi évek pápai en- oiklikáiban és főpásztori körleveleiben /engesztelés stb./; használjuk fel időről időre ezeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom