Circulares litterae dioecesanae anno 1946. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

I.

5 Nr. 4608. Prec. iacul. „Legyen meg a Te akaratod“ indulg. ditantur. Ssmus D. N. Pius div. Prov. Pp. XII, in Audientia Infra scripto Cardinali Paeni- [ tentiario Maiori die 20 mensis Maii verten­tis anni concessa, votis libenter obsecundans plurium sacerdotum, benigne largiri digna­tus est Indulgentias quae sequuntur: 1. parti­alem quingentorum dierum lucrandam a christifidelibus omnibus, qui, in adversis huius vitae rebus fidentem animum ad Deum erigentes, dominica verba „Fiat voluntas tua!“ pia mente ac saltem corde contrito recitaverint; 2. plenariam, suetis conditioni- busd. ab ipsis acquirendam, si quotidie per integrum mensem, eadem recitationem de­vote persolverint. Praesenti in perpetuum valituro absque ulla Apostolicarum Littera­rum in forma brevi expeditione. Contrariis quibuslibet minime obstantibus. Datum Romae, ex aedibus S. Paeniten- tiariae Ap., die 10 Iulii 1944. N. Card. Canali, Paenitentiarius Maior S. Luzio, Regens. 86. sz. Szt. Margit tiszt, triduum. Hazánk egéről nem vonultak még el a fellegek. Nehéz sorsunk, bizonytalan jövőnk indokolttá teszi, hogy magyar népünk az idén is triduumot tartson Árpádházi Szent Margit tiszteletére, aki oly kimagasló áldo­zatul ajánlotta fel egykor magát magyar nemzetéért. Elrendelem azért, hogy egyházmegyém minden templomában három napos ájta- tosság tartassák január 17., 18. és 19.-én délután. Az ájtatosság rendje a következő: Jöjj el Szentlélek Isten, Szentbeszéd, Szent Margitról szóló ének (Szent vagy Uram, 304), Szentségkitétel, Litánia, Szentségbetétei, Ma­gyar Szentekről szóló ének (Szent vagy Uram 293), Pápai és magyar Himnusz. Áz ájtatosságnak engesztelő és hazánkért könyörgő jellege a szentbeszédekben is ki­domborítandó. Az ájtatosság három napján a lorétói, a Jézus Szíve és Jézus Szent nevének litá­niája veendő az Arpádházi Szent Margit ün­nepére előírt (Praeorator 29. lap) imával és elimádkozandő egy tized az örvendetes rózsa­füzérből. A triduum méltó befejezése legyen a január 20-án végzendő engesztelő közös szentáldozás, melyet minden résztvevő ha­zánkért ajánljon fel. 4267. sz. Katolikus megmoz­dulásaink rend­>zeressége. Hogy az a sokoldalú üdvös megmozdu­lás, mely a jó ügy érdekében oldalunkon történik, tervszerűen nyerhessen kibontako­zást, bizonyos gyakorlati pragmatikát kell mindenütt, de főképen a nagyobb helyeken, a városokban, első sorban a székesfőváros­ban, mindig szem előtt tartani. Az ügy hát­rányára van, ha ugyanakkor rendszer nél­kül többfelé rendeznek akár ünnepélyeket, akár gyűléseket, akár tanfolyamokat vagy bármi más nyilvános megnyilatkozást. Mind­ezekben kötelezően a következő szabályok tartandók szem előtt: 1. A különféle közületek (plébánia, egy­házközség, a helyi A. C., szerzetesrend, il­letve szerzetestársulat, zárda, stb.) és egye­sületek saját tagjaik számára templomaikban, illetve közületi és egyesületi helyiségeikben az érvényben levő szabályaik értelmében és azok keretén belül egyházi korlátozás és és bejelentés nélkül mindazt rendezhetik, amit üdvös céljuk elérésére szükségesnek és jónak tartanak. Amennyiben ezek a rendezések istentisz­telettel kapcsolatosak, természetesen min­denben pontosan megtartandók az összes vonatkozó egyházi előírások. 2. A helyi egyházközségi megmozdulá­sokban az Összes plébániabeli katolikus alakulatok és egyesületek iparkodjanak tevékenyen részt venni. Viszont az egyház- község, mint az összes helyi hívek álalános szerve, támogassa a plébániaterületi külön­féle részleges katolikus megmozdulásokat. Ilyeneknek rendezési ideje az ütközések el- kerülhetése okából előzetesen idejében megbeszélendő. 3. A hitbuzgalmi alakulatoknak (Oltár­egyesület, Rózsafüzértársulat, Credo, Szív­gárda, stb.) és katolikus egyesületeknek helyi bevezetéséhez az illetékes plébánossal való előzetes megbeszélésre és megállapo­dásra van szükség. Ez az intézkedés nem korlátozó jellegű, hiszen minden plébános minden üdvös és célszerű megmozdulásnak kell, hogy örüljön, hanem ezt így kívánja a rend. A netán szükséges egyházi főható­sági endedély mindig előzetesen meg­szerzendő. 4. Az országos, vagy egyházmegyei köz­ponttal bíró alakulatok a megfelelő helyi szervezettel a kapcsolatot közvetlenül fenn­tarthatják és intézkedhetnek is szabályaik szerint, de mindenkoron a plébános bevo­násával. 5. A templomi, vagy a plébániai hirdető táblán hirdetés, plakát, stb. csak a plébános engedélyével függeszthető ki. A plébános csak olyannak kifüggesztését engedélyezheti, mely a plébániájabeli alakulatok valamelyi­két érinti, vagy amelynek kifüggesztésére az egyházi hatóság utasítást, illetve engedélyt adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom