Circulares litterae dioecesanae anno 1946. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
X.
- 45 Marosvárt. Tomposon, Pordányban, Ke- mecsén, Oroszlánoson, Szőregen és Kanizsán oktatták a népet földmivelésre és gyümölcstermelésre. 2. Á magyar katolikus iskolázás. A magyar nép javán, művelődése elindításán és emelésén odaadóan fáradozott. A tudományokat nagyra értékelte. Egyszerre 30 magyar férfi kéri gyermeke tanítását és pappászentelését, Mindjárt megnyitja az egyházmegye első növendékeinek az iskolát. Ezeket azért szereti és gondozza, mert nem idegenek, hanem a magyar föld termése.Az iskolázás terén hozzájuk csatlakoznak azok is, akik később az ország hivatalnokai lettek. A püspök vidékről-vidékre összegyűjti az elhagyott és szegény gyermekeket, a maga házában gondoztatja, az iskolában pedig ké- pezteti őket latinra, énekre és egyéb alapelemekre. A tanulók egyre többen lettek, már második mesterről kell gondoskodni. A hívők pedig bőségesen ellátják a püspök kezén át a szegényebb tanulóifjúságot. 3. Mária-tisztelet Már előtte megérkezett földünkre az Evangéliummal és az Egyház tanrendszerével. De az a ragyogó Mária-tisztelet, amely népünknek annyira ősi, begyökerezett sajátjává lett, Szt. Gellért máriás lelkiségére vezethető vissza. A magyar nép és királya előtt első megszólalásakor a B. Szüzet magasztalja. Csanádon a B. Szűznek gyönyörű egyházat építtet, oda szánja a saját holttestét is pihenőre. Ebben külön Máría- oltárt is emeltet. Előtte ezüst tömjénező áll lábakon ; ezt két öreg férfi éleszti szüntelen. Itt yégzi a püspök reggeli és esti áj- taíosságát, majd azok végeztével körmenetet vezet ide. Itt siratja el 1041-ben há- romnapi böjtölés után a magyar nép elközelgő, szomorú sorsát. A szombatokat az Irgalmasság Szent Anyja iránt kegyelettel és bensőségesen megüli. Amint fülében megcsendül Mária drága neve, könnyekre fakad. Példája gyarapítja a szent király és népe Mária-tiszteletét. A király végrendeletére bizonyára volt befolyása, ezért lett a B. Szűz Patronánk, hazánk pedig a Boldogasszony családja és öröksége. Akkori népünk Mária nevét — mélységes tiszte- j lettől hajtva — ki sem ejti, hanem Asszonyunk, Boldogasszony névvel illeti. Ha I semmi egyebet nem köszönhetne nemzetünk Szent Gellértnek, mint a Mária-tísz- telet elmélyítését, emlékét akkor is örök, nemzeti hálánk övezze, míg magyar él a Kárpátok medencéjében, III. Mértan uság. 4. A legtöbbet mégis vértanuságával nyújtotta nemzetünknek. Vértanuságát ismételten előre hirdette. A szent király elhunyta és a Szent Korona tulajdonáért vívott harcok zavarai után, a politikai válsá- gokv pártoskodások, összesküvések közepette, 1046-ban Vata főúr vezetésével nyílt lázadás tört ki. Visszakivánják a pogányságot, a bálványokat, a fehér lovat, az áldozati lóhúst. Az égő, pusztuló vidéken át a Keletről hazatérő I. Endre király elé Székesfehérvárra siet Szent Gellért három püspöktársával, Szolnok ispánnal és a csatlakozó keresztény néppel. Mivel nem találják még ott, eléje sietnek. Törökbálint és Tétény közt Diósd templomában 1046. szeptember 24-én reggel Szent Gellért szentmisét mond ; de előtte éjjeli látomásból közli, hogy még aznap közülük sokan az Ür Jézushoz jutnak a vértanuság koronájával. A kíséret nem ijed meg, egy lélek sem távozik körükből, hanem meggyónnak, örvendezve veszik, mint útíeledelt, az Ür testét. Ezután indulnak a pesti rév felé. A mai Gellért-hegynél kőzáporral lesből rájuk törnek a pogányok. Harc közben a keresztény csapatot szétverik ; a kezdődő mészárlásban három püspök, Szent Gellért, Bőd és Beszter és megszámlálhatatlan hívő vértanú lesz ; Szolnok ispánt a Dunában ölik meg. A kb. 66 éves Szent Gellért, amint röpültek a kövek, fáradt, elcsigázott testtel letérdelt a szekéren és az Üdvözítő megbo-