Circulares litterae adioecesanae anno 1945. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

XIV

Meg kell említenünk, hogy a földbirtokreform-rendelet több részletében olyan törekvéseket árult el, mintha bizonyos társadalmi osztályok egyszerű gazdasági tönkretételét célozta volna. Néha még hangok is hallatszottak, hogy ez az intézkedés büntetés a magyar birtokososztály múltjáért. Ám megfelel-e mindez az igazságosságnak, megfelel-e a természettörvénynek ? Helyes-e a kollektív igazságszolgáltatás elve ? Szabad-e a jog és törvény uralmára törekvő társadalomban azt vállalnunk, hogy az egyik testvér hibájáért bűnhődjék a másik s az ősapák nagyon kétséges mulasztásait szenvedje meg az unokák késői nemzedéke? A földosztásnál pártpolitika érvényesült és katonáink is kimaradtak a földosztásból.

Nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává, hanem a benne megnyilvánuló bosszúálló szellemet, mely Ígéri ugyan a vagyonukból kiforgatott tulajdonosoknak a jóvátételt, de az Ígéretből aligha lehet valami. Magára a reformra is kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy végrehajtásában is nélkülözte a megfontoltságot és méltányosságot s ennek az elsietett, szenvedélytől fűtött munkának gazdasági következményeit sínyli és ki tudja, mily hosszú ideig sínyleni fogja az egész lakosság, főleg a városi dolgozók.

Még inkább meg keli döbbennünk, ha arra nézünk, hogy ez az erőszakosságba hajló „rendszer“ milyen közszeilemet teremtett az ország egyes intézményeiben. Országszerte, de egyes vidékeken különösképen örömüket találják abban, hogy üres gyanú, egyéni neheztelés, személyes sérelem, titkos pártmesterkedések miatt fogjanak le férfiakat, akik maguk sem sejtik, hogy mi az elfogatásuk oka és senkinek megtudni nem sikerül a vidéki hatalmasságok szigorú eljárásának végső indítékát. Papot, aki esztendőkön át szanatóriumban ápoltatta egészségét gyenge tüdeje miatt, nehéz bérmunkára Ítélnek pusztán azért, mert az illető tiltakozott egy katolikus falusi egyesület jogtalan feloszlatása ellen. Szent-lstván napi beszédért napokra elzárnak papokat s hogy fenyegetésüknek nagyobb nyomatékot adjanak a politikai rendőrség vezetője kijelenti, hogy Szibériába viszik a papokat, ha továbbra is állást foglalnak a mai rendszer ellen. Mindez lehet ugyan egyesek túlkapása, de e túlkapások megdöbbentően sokasodnak. S alig következhetnének be, ha a kormányzat erős volna, ha a pártokat a törvénytisztelet szelleme hatná át. — Nem jutottunk volna be a jelenlegi bizonytalanságba, ha a vétkesek hibái fölött könnyen szemet nem hunynának s a garázdálkodók nem éreznék magukat védetteknek. Ezekkel az állapotokkal szemben az erkölcsi rend igazságosabb és jogszerűbb alapján álló, a természet, valamint Isten törvényeit tiszteletbentartó kormányzást akarunk.

A főváros népe lelkesedéssel vett részt a Szentjobb körmenetén. Az ország népe örült az amerikai hadsereg nemes cselekedetének. Mégis a Szent István hetét használta fel a kormány egyik tagja, hogy a tanárok átképző tanfolyamán Szt. István ellen kemény támadást intézzen s hivatalos hatalommal fenyegesse meg azokat a tanárokat, akik máskép mernek érezni vagy gondolkodni, mint ő. Az átképző tanfolyam másik előadója nyíltan az istentagadást hirdette meg a jövő iskola irányító szelleme gyanánt.

Mindenfelé azt látjuk tehát, hogy vagy az alapvető jogokat vetik meg s a társadalom leghatalmasabb pilléreit, az erkölcsiséget és igazságosságot semmibe veszi, vagy pedig lábbal tipornak azon hagyományokon és azon eszményeken, melyek a szenvedő magyar népet ismét lelki felemelkedésre, a nemességre és áldozatkészségre nevelnék. Pedig e rombolás helyett mennyi más sürgősebb és nélkülözhetetlenebb teendő várna megoldásra i Ne beszéljünk most a gazdasági bajokról, erről a kormány és a hatóságok nem mindenkor tehetnek. De szégyenkezve állapíthatjuk meg, hogy Magyarországon vonatokat, ha nem is rendszeresen, de mindenesetre megdöbbentő