Circulares litterae adioecesanae anno 1945. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
X.
42 harcok tüzében, hanem szándékosan és előre kitermelt módon felrobbantás miatt estek áldozatul a gyűlöletnek. A Garam- völgyétől másodszor nyugat felé húzódó német tüzérség felrobbantotta a középkori ősi bényi, továbbá a csatai, kőhídgyarmati, barti, kétyi, lekéri, oroszkai, zselízi, nyirágői, garamvezekényi és szőgyéni templomokat. Ezek közül többnek éppen csak alapfalai maradtak meg. E területen a nagysallói templomot a plébános állandó ébersége és fáradhatatlan könyörgései valamiképen megmentették a felrobbantástól. A süttői templomnak pedig csak a kivételesen értékes oltárát tudták aláaknázni s így pusztították el. Az eddig beérkezett jelentések szerint súlyosan megsérült a budapesti plébánia- templomok közül 19 (Budán a Királyi-várplébánia és a Koronázó templom, az Új Szent János kórházi lelkészség kápolnája, a tabáni, az országúti ferences, az újlaki és óbudai plébániatemplomok. A pesti belső esperesi kerületben a belvárosi, Szent lstván- városi bazilika, a Szent Család, a Magyarok Nagyasszonya, Rókus, Ferencvárosi, a pesti külső esperesi kerületben a magdolnavárosi, herminamezői, külső-ferencvárosi, törökőri, külső soroksári úti és a kőbányai plébánia- templomok. Ezek közül a Vár, a Szent Család és a Szent Borbáláról nevezett külső soroksári-uti plébánia-templomok még ma is használhatatlanok. Egyéb templomok és kápolnák közül 15 sérült meg súlyosan (Budán a Kapisztrán Sz. János Helvőrségi templom, a Jó Pásztor zárda, a Szt. Orsolya zárda, az lrgalmasok, a Sión Intézet kápolnája, a Szent Erzsébet apácarend templom s az érseki főgimnázium kápolnája s a Veronika kápolna, Bpesten az Egyetemi templom, az Örökimádási templom, a Menekültek temploma, az Auguszta telepi, a MÁV Északi főműhelytelepi kápolna és a lengyel lelkészség temploma), s ezek közül a Helyőrségi templom, a Jó Pásztor, Szt. Orsolya, Szent Erzsébet zárda-templomok, az érseki főgimnázium kápolnája és a MÁV kápolna van használhatatlan állapotban. Könnyebben sérült 2 plébániatemplom és 8 kápolna. Különösen felbecsülhetetlen a kár az ősi budavári koronázó-templom és a belvárosi plébánia-templom súlyos megrongálódása folytán. A főegyházmegye területének többi részén 27 plébániatemplom szenvepett súlyos károkat. (Bajna, Bernecebaráti, Budaörs, Csáb, Csolnok, Esztergom Víziváros, Esztergom- Szent Anna, Érsekújvár, Garamkövesd, Győr- révfaiu, Helemba, Héreg, Hugyag, lpolytölgyes, Ipolyvarbó, Romját, Muzsla, Nagyoroszi, Nógrádmegyer, Örsújfalu, Párkány, Pilisszentlélek, Sárisáp, Sóshartyán, Süttő, Szomor, Szőgyén, Tarján, Tát). Ezek közül a már említetteken felül az Esztergom- vizivárosi, Győr-révfalui, szomori és a nagy- kálnai templomok még ma is használhatatlanok. 33 plébániatemplom és 11 kápolna kisebb sérüléseket szenvedett. Ezeken kívül több-kevesebb károsodása csaknem valamennyi templomnak és zárdának volt. A hibák kijavítása ezeken a helyeken legnagyobbrészt már befejeződött, a többieknek javítása pedig — egy-két kivétellel — most folyik. A hívek sok helyen példás buzgósággal sietnek az anyagiakban szűkölködő templomaik rendbehozására. Csaknem ugyanilyen arányú a nagy- multú katolikus iskolák, nevelőotthonok, plébániai és egyházközségi épületek s más katolikus intézmények károsodása. Nem is említve meg részletesen azt a kárt, amely a fegyverszüneti ideiglenes határvonalon túl ősi és jól felszerelt iskoláinak elkobzásával érte az Egyházat. A felsorolt intézmények nemcsak épületkárokat szenvedtek a légitámadások vagy más háborús tevékenységek folyamán, hanem igen nagy részben felszerelésük vagy tönkrement vagy ki- fosztatott. A helyszűke nem engedi azoknak az úgyszólván pótolhatatlan veszteségeknek részletezését, amelyeket aránylag sok helyen a plébániai anyakönyvek, irattárak és könyvtárak szenvedtek. Nagyok a veszteségek egyházi ruhákban és egyéb templomi felszerelésekben. E hiányokon kölcsönös átenge déssel próbáltunk enyhíteni Budapesten már a légitámadások erősödése idején egyes plébániák híveinek száma átköltözködések miatt jelentősen megváltozott. A külső-soroksári úti Szent Borbáláról nevezett plébánia kb. 10.000 hívőjéből, pl. mindössze 5 — 600 maradt a plébánia területén Az ostrom előtti kiürítések, majd később élelmezési- és lakásnehézségek miatt sokan vidékre távoztak. Most már lassan megindul a visszaköltözés. A fentemlített plébánia területén ma kb. 4 500 lélek tartózkodik, a Krisztinavárosi plébánia híveinek száma csupán fele az elmúlt évinek. A vidéken is sok helyen ugyanez történt. Különösen, ahol a németek ellenállási vonalat építettek ki, a környékbeli falvak lakóit egy szálig a legrövidebb időn belül elköltöztették. Sokszor csak hónapokig tartó nélkülözések után térhettek vissza híveink régi otthonukba, melyet legtöbbször kifosztva és lerombolva találták. (Különösen az Ipoly- és Garam-
