Circulares litterae adioecesanae anno 1945. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
VIII.
1148. sz. A 100 holdnál kisebb egyházi ingatlanok sérelmes kisajátítása. 1304. sz. Illetéktelen intézkedések az egyházi ádózás terén. 1282. SZ. Épületek igénybevételének korlátái. azzal a kéréssel, hogy kegyeskedjenek a lehetőséghez képest átmenetien elhelyezést nyújtani azon esztergomi főegyházmegyének hibájukon kívül nehéz sorba került papjai számára, mely annyi más egyházmegyei papnak adott mindeddig sok esetben ideiglenes alkalmazást, főképen a székesfővárosban. Vettem a Vallás- és Közoktatási minisztérium 1. ügyosztályának f. évi jűnius hó 1.-én kelt következő átiratát: „Több helyen előfordul az, hogy a föld- reformíendelet előírásával és szellemével ellenkezőleg az egyes egyházi 100 holdnál kisebb javadalmi, alapítványi, iskolai, stb. földeket is kisajátították vagy egybeszámítva az egyházra, egyházközségre telekelt javakat, vagy külön-külön is, tekintet nélkül arra, hogy a földterület mekkora nagyságú. Hogy ennek a törvénytelen eljárásnak mielőbb hatásos korrekcióját érhessük el, az ilyen kisajátítások ellen beadandó mielőbbi szabályszerű fellebbezés mellett, melyet az illetékes földbirtokrendező szervhez kell irányítani, szíveskedjék az esetekről engem is értesíteni, hogy a miniszterelnökségen és az illetékes legfelsőbb helyeken is a konkrét adatok birtokában sürgősen ezek intézkedését és a földosztó bizottságok döntéseinek sürgős megsemmisítését követelhessem. Őszinte tisztelettel maradok Budapest, 1945. június 1. Dr. Beresztóczy Miklós s. k. miniszteri tanácsos, az í. ügyosztály vezetője.“ Ha valahol ilyen panaszolható eset előfordul, kérek arról haladéktalanul pontos jelentést. Több helyen előfordult, hogy egyes hatóságok vagy szervek az egyházi adók együttes kezelését, sőt nem egy helyen magát az egyházi adózást is önhatalmúlag megszűntnek jelentették ki. Az ilyen intézkedés önkényes és törvényellenes, amellyel szemben orvoslást kell keresni. Ha tehát ilyen eset valahol előfordul, az intézkedéssel szemben azonnal fellebbezéssel kell élni és a fellebbezés egy másolati példányának csatolása mellett ide is azonnal jelentést kell tenni. Elvi jelentőségénél fogva alábbiakban közlöm a belügyminiszteri 137.156/1945. VI. 3. számú rendeletet: „Az egri Nemzeti Bizottság IV/600/1945. számú határozatát, mellyel az Egri Katolikus Legényegylet épületét és felszerelését lefoglalta, megsemmisítem. Felhatalmazom az Egri Katolikus Legényegyletet, hogy a birtokából kiesett vagyontárgyakat újból birtokba vegye és ebből a célból szükség esetén karhatalom igénybevételét kérje a rendőrhatóságtól. Ez a rendeletem nem érinti az 529/1945. M. E. számú rendeletben előírt jogaim gyakorlását. INDOKOLÁS. A honvédelmi törvényben előírt kivételes esetekben és a kisajátítási jogszabályok által szabályozott esetekben van helye annak, hogy valamilyen vagyontárgyat annak jogos tulajdonosától vagy birtokosától elvegyen, illetőleg igénybe vegyen. Ezen kivételes esetektől eltekintve jogrendünk a magántulajdon jogintézményének elvi alapján áll. Az egri Nemzeti Bizottság panasszal megtámadott határozata anyagi jogszabályt sért, mert minden törvényes alap nélkül jogos tulajdonától, illetve törvényes jogcímen alapuló birtokától fosztja meg a panaszos egyesületet. A 14/1925. M. E. rendelet felhívja a nemzeti bizottságokat, hogy a közigazgatás rendjébe ne illeszkedjenek bele. A Nemzeti Bizottság feladata ezen most felhívott jogszabály és az ezt kiegészítő egyéb jogszabályok szerint csupán az, hogy mint az elismert politikai pártok állandó közös bizottságai igyekezzenek a törvényhatóságok és községek közigazgatási testületéit újból alakítani és, hogy ezentúl a pártéletben tevékenykedjenek. Az egri Nemzeti Bizottságnak azonban nincs joghatósága és így közigazgatási kérdésekben intézkedéseket nem eszközölhet. Az egri Nemzeti Bizottság IV/600/1945. számú határozata a fentiek szerint alaki jogszabályt is sértett. Mindezek alapján az alaki és anyagi jogszabályt sértő határozatot meg kellett semmisíteni. Ezen határozatom természetszerűleg nem lehet alapja annak, hogy a rendkívüli viszonyok folytán helyiség nélkül maradó igénylők és az ingatlan tulajdonosa között megfelelő bérleti szerződés jöjjön létre kétoldali tárgyalások és megállapodás alapján. Amint ilyen szerződés megkötésére panaszos magát beadványában késznek jelentette. Budapest, 1945. évi június hó 27.-én A miniszter rendeletéből: Dr. Szebenyi s. k. miniszteri tanácsos.“
