Circulares litterae adioecesanae anno 1945. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IV.
15 viszontagságos életemre visszatekintve különösen is hálát adok az isteni Gondviselésnek, azért a .ritka kegyelemért, hogy nemcsak egyházi vonatkozásban, hanem a magyar társadalmi és gazdasági, valamint a bel- és külpolitikai életben is, még a legsúlyosabb körülmények között sem törődtem emberi tekintetekkel, vagy a népszerűtlenséggel, hanem mindig következetesen hirdettem és követtem a változatlan igazságot, úgyhogy súlyos megnyilatkozásaimat soha nem kellett sem visszavonnom, sem módosítanom, vagy magyarázgatnom, sem pedig előbbi cselekvési módomat megváltoztatnom, vagy letagadnom. Utolsó utamról szeretném erre az egyenességre felhívni magyar püspöktársaimnak, papjaimnak és összes magyar testvéreimnek figyelmét a haza javára. Holttestemet ne balzsamozzák be. Temetésem az esztergomi bazilika kriptájában minél egyszerűbb legyen. Koporsómba holttestemmel együtt helyezzék el érseki palliumo- mat is. Különben pedig a bíbornokoknak járó egyházi ruhákba öltöztessenek és aranypiros zsinóron a keresztre feszített Krisztust ábrázoló mozaik mellkeresztemet tegyék a nyakamba; jobb gyűrűs ujjamra pedig XI. Pius Pápa Őszentségének címerével ellátott bíbornoki gyűrűmet húzzák. Minden földi ügyem elrendezése után Isten irgalmába ajánlom halhatatlan lelkemet. Szent hitemhez, római katolikus Anyaszent- egyházamhoz és magyar hazámhoz való hűségem utolsó megváltása után pedig keresztény alázattal kérem Szentséges Szűzanyámat: a Magyarok Nagyasszonyát, Szent István és Szent László királyokat, Szent Imre herceget, árpádházi Szent Erzsébet Asszonyt és Szent Margit Szüzet, akiknek tiszteletét tehetségemhez képest iparkodtam előmozdítani a földön, hogy Szent György, Szent Jusztinján és Szent Benedek védőszenteimmel, valamint főegyházmegyém hatalmas védőszentjével: Szent Adalbert püspökkel együtt legyenek közbenjáróim Istennél az égben, és hogy a legmélt. Oltáriszentség, amelynek kultuszát, kivált a Budapesten tartott XXXIV. eucharisztikus világkongreszszuson keresztül itthon és a külföldön is terjeszteni törekedtem, legyen Útravalóm, maga a Benne jelenlevő Krisztus pedig az én nagy jutalmam az egész örökkévalóságban! Amen ! Kelt Esztergomban, 1944. október 8.-án. Dr. Serédi Jusztinián s. k. bíbornok, Magyarország hercegprímása, javadalmas esztergomi érsek, a Pannonhalmi Szent Benedek-Rend ünnepélyes fogadalmas tagja. Ez után a szabályszerű jogi záradékok következnek. Az oltártestvérek személyes és írásbeli jelentéseiből fájdalmasan kell megállapítani, hogy háborús rongálások folytán nem kevés helyen a templom vagy egyáltalán nem, vagy legalább egyelőre nem használható istentisztelet tartására. Megnyugvással és épüléssel látom azt is, hogy a helyrehozható templomoknak múlhatatlanul szükséges és lehető helyreállítására a lelkipásztorok a legtöbb helyen minden lehetőt iparkodnak megtenni és nem egy helyen a híveknek megértő és áldozatos segítségével találkoznak. Nem egy — ha mindjárt egyelőre ablaktalan — templomban a legszükségesebbek elvégzése után már felvették az istentiszteletek tartását. Tudom, hogy minden lelki- pásztor külön kérés és utasítás nélkül is megteszi e tekintetben a kötelességét. A magam részéről csak arra kérem őket, hogy mindenképen és mindenütt ez legyen most az egyik első feladatuk, amelyet minden leleményességgel iparkodjanak megoldani. Nem kétlem, hogy a hívek, akik nálunk — Istennek hála — általában szeretik templomukat látogatni, most a jogi vonatkozások kiélezett feszegetése nélkül munkájukkal és ■áldozatkészségükkel segítségre jönnek. Azokon a helyeken, ahol a templom csak lényeges javítás után használható, vagy amelyben életveszélyes a tartózkodás, valamely alkalmas — iskolai, egyesületi házi, plébániai, vagy jó lelkű hívőtől lakóházában felajánlott — nagyobb helyiség rendezendő be ideiglenes szükségkápolnának és az istentiszteletek a szokott módon ott végzendők. Ezt annál is inkább meg kell tenni, mert a híveknek a jelen nehézségek közepette fokozottan is szüksége van lelki erőre, amelyet az istentiszteletek látogatásából és a szentségekhez való járulásból meríthetnek. 271. sz. Istentiszteletek mindenütt a szokott módon végzendők. Az ideiglenes nemzeti kormány földbirtokpolitikai rendeletéből, mely különben hirdetmény alakjában az egyes községekben is kifüggesztést nyert, közlöm az 50. §-t: „Amennyiben az elkobzott vagy megváltott földbirtok egy része kegyúri jog alapján, vagy mint egvhúzi javadalmi birtok egyházi célokát szolgál, úgy erre a célra az illetékes egyházi főhatóság földingatlant igényelhet.“ Felhívom az érdekelt lelkipásztorokat, hogy a jelzett címeken az igénylést az egyházi főhatóság utasítása alapján és annak nevében részletesen és indokoltan megtenni el ne mulasszák. Az igényjogosultak jegyzékbevétele a községi földigénylő bizottság feladata. 270. sz. Földigénylés kegyúri és javadalmi jogcímen.'
