Circulares litterae adioecesanae anno 1944. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

I.

nak a tulajdonjog bekebelezését elrendelő végzése már jogerőre emelkedett, a vég­zésnek az egyházmegyei főhatóság részére történt kézbesítése szabálytalan volt, azt részére kézbesíteni nem is kellett volna, az egyházmegyei főhatóságot a felfolya­modás joga egyébként meg sem illeti, maga az adásvételi szerződés pedig az egyházmegyei főhatóság jóváhagyása nél­kül is joghatályosan létrejött. A magyarországi katolikus egyház- községek Vkm. 3117/1933. szám alatt kormányhatóságilag jóváhagyott igazga­tási és adóztatási Szabályzata 53. §-ának 1. pontja értelmében az egyházközségi ingatlanok eladása tárgyában a tanács előterjesztése alapján az egyházközségi képviselőtestület határoz, az ezekre vonatkozó szerződéseket — a képviselőtestület határozata és felhatal­mazása alapján — az egyházközségi ta­nács köti meg (63. § p. pont) és azt az egyházmegyei főhatóság jóvá­hagyása után bemutatja az egyházközségi képviselőtestületnek, amelynek e tárgyban hozott határo­zatai az egyházmegyei főhatóság jóváha­gyásával válnak joghatályossá (55. §), az egyházközségi ingatlanok elidege­nítése ugyanis csak az egyházmegyei fő­hatóság előzetesen kikért engedélyével és utólagos jóváhagyásával eszközölhető (95. §). Minthogy a szabályzat ismertetett ren­delkezése szerint az egyházközség ingat­lanát elidegenítő jogügylet csak ez egy­házmegyei főhatóság jóváhagyásával vá­lik hatályossá, jóváhagyó nyilatkozat nemlétében az egyházmegyei főhatóság az elévülési időn belül a szabálytalan bejegyzést megtá­madhatja jogorvoslattal, amiből következik, hogy az egyház- megyei főhatóság részére a telekkönyvi hatóság végzésének kézbesítéséig a fel- folyamodási határidő folyása meg sem kezdődött, a kézbesítéstől számított törvénj^es határidőn belül beadott felfolyamodás tehát nem késett el. Ennek folytán a fennforgó körülmé­nyek között annak sincs jelentősége, hogy az elsőfokú végzést az egyházmegyei fő­hatóság részére nem bírói rendelkezés, hanem — szabálytalanul — a bírósági személyzet egyik tagjának intézkedése alapján kézbesítették. A másodbíróság ezek szerint jogsza­bály sértése nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy az egyházmegyei fő­hatóságot a felfolyamodás joga megilleti és hogy a felfolyamodás nem késett el, Je nem sért jogszabályt az a döntése sem, amellyel a telekkönyvi hatóság vég­zését az ügy érdemében megváltoztatta. A telekkönyvi hatóság ugyanis a te­lekkönyvi rendtartás 69. §-a értelmében a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet alaki és anyagi jogi érvényességét hiva­talból köteles vizsgálat tárgyává tenni és ha a bemutatott okiratokból nem tűnik ki, hogy a jogügylet érvényességé­hez szükséges és valamely jogszabály által előírt jóváhagyás megtörtént, sem bekebelezést, sem előjegyzést nem rendelhet el. A telekkönyvi hatóságnak az a vég­zése tehát, amellyel az ismertetett szer­ződés alapján a tulajdonjog bekebelezé­sét elrendelte, jogszabályba ütközik. Ennek folytán helyes a másodbíró­ságnak az a döntése, amellyel a telek­könyvi hatóság végzését megváltoztatta és a tulajdonjog bekebelezése iránt elő­terjesztett kérelmet elutasította. Ezért a m. kir. Kúria a másodfokú végzés ellen irányuló felfolyamodásnak nem adott helyt. Budapest, 1943. évi október hó 21. napján. — Aláírások." A katolikus ifjúsági nevelésnek egyik igen fontos eszköze és minden ügybuzgó hitoktatónak, hittanárnak egyik legfőbb gondja az ifjúságnak az elsőpénteki szent­áldozáshoz való vezetése, mely a téli hónapok kivételével a reggeli tornagya­korlatok miatt nem volt keresztülvihető. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1943. szeptember hó 8-án 242.294/ 1943. 1X/2. szám alatt akként rendelke­zett, hogy kizárólag az elsőpénteki szent­áldozásra lehet az ifjúságnak elmennie a reggeli tornagyakorlatok helyett, de ilyenkor a szentáldozáson való részvétel ellenőrizendő. 48. sz. Levente­diákok elsőpénteki szentáldo­zása. Tudomás és miheztartás végett érte­sítem a kát. óvodák felügyelő bizottsá­gait, hogy az elsőízben alkalmazott segéd­óvónőktől a hivatali fogadalmat, a rendes óvónőktől, úgyszintén a szerzetes óvó­nőktől a hivatali esküt hivatali működé­sük közvetlen megkezdése előtt kell ki­venni. Az óvodai felügyelő bizottságok elnökei tehát gondoskodjanak arról, hogy 10429. sz. Újonnan alkalmazott óvónők fogadalom­tétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom