Circulares litterae dioecesanae anno 1943. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IX.
IX 9436. sz. Az éjféli mise időpontja. A Szentséges Atya 1940. dec. 1-én kegyesen megadott felhatalmazása alapján megengedem, hogy mindazon templomokban és kápolnákban, melyekben eddig is szoktak éjféli misét mondani, karácsony vigíliáján este egy szentmise mondassák, mégpedig oly időpontban, hogy a szentmise az elsötétítés elrendelt megkezdése előtt félórával befejeződjék és így a hívek az elsötétítés megkezdésekor otthonukban lehessenek. Ahol a hívek hazatérésére több időre van szükség, az időpont megfelelőkép módosul. A miséző papnak a miséje előtt négy órán át kell szentségi böjtöt tartania. Karácsony ünnepén az illető csak két szentmisét mondhat, ha éjféltől a szentségi böjtit megtartotta. Az esti szei misén résztvevő hívek eleget tesznek a k' rácsonyi ünnepi misehallgatás kötelezettségének. Ha az esti szentmisén áldozni akarnak, nekik is négyórás szentségi böjtöt kell tartaniok. Áldozhatnak az esetben is, ha karácsony vigíliájának délelőttjén már áldoztak volna. Az ünnep napján azonban ezek már nem áldozhatnak. 9606. sz. A szentmise — félbeszakítása légiriadó esetén. A rendkívüli háborús helyzet miatt előfordulhat az az eset, hogy szentmise idején légiveszélyt jeleznek. Ez esetben azokon a helyeken, ahol óvóhely nem áll a hivek rendelkezésére, a híveket haza kell bocsátani. A pap folvtatja miséjét. Ha légiriadót jeleznek, tehát ellenséges támadás várható, az első szín konszekrációja előtt a szentmisét meg lehet szakítani. A veszedelem elmúltával a szentmise ott folytatható, ahol azt megszakították. Ha a megszakítástól hosszabb idő (egy-két óra) telt el, helyesebb a misét újra kezdeni. Ha a riasztás a konszekráció után történik, a miséző mind a két szín alatt azonnal magához veheti a szentséget, és maga is biztos helyre menekülhet. Ha még csak a kenyér volt konszekrálva, ugyanígy cselekedhetik. De mivel a bor konszekrációja csak egészen rövid ideig tart, és az áldozat teljességét biztosítja, ajánlatos annak elvégzése is. Tekintettel a fokozódó drágaságra a nyugdíjas oltártestvérek drágasági segélyét az 1944. évre évi 2000, azaz kettőezer pengőben állapítottam meg. Tehát azok a n)'ugdíjasok, akik teljes nyugdijukat a főegyházmegyei papi nyugdíjintézettől, illetve a főegyházmegyei hivatal útján kapják, a jövő 1944. év folyamán rendes nyugdíjukon felül személyenként az eddigi évi 1000 P helyett évi 2000, azaz kettőezer pengő drágasági segélyt fognak kapni. Hogy pedig az egyes nyugdíjasok számszerűen pontosan lássák, hogy havonként nyugdíj címén mennyi áll rendelkezésükre, 1944. január 1-től a drágasági segélyt a rendes nyugdíjjal együtt havonként fogják kézhez kapni, nem pedig, mint eddig, negyedévenként. A nyugdíjas oltártestvérekkel ez úton közlöm ezt a rendelkezésemet. 9728. sz. Nyugdíjas papok 1944. évi drágasági segélye. A káplánok kongruájuk után 1943. július hó 1-től 20 %-os pótlékot kaptak. Mivel sok helyen a kápláni jövedelem vagy annak egy része helyi forrásból ered, úgy rendelkezem, hogy a 20 %-os pótlék a fenti időponttól a helyi forrás8992. sz. A káplánok 20°/o-os pótléka a helyi jövedelem után is jár.
