Circulares litterae dioecesanae anno 1943. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

V.

Pál, Németh János, Polácsek Ottó, Prisz- tás János, Rutai Ferenc; feltételesen Kiz- man Pál. 5379. sz. Végrehajtás alóli men­tesség. Egyházi vagyon fogalma. Elvi jelentőségénél fogva közlöm az alábbi kúriai döntést: „507. A felfolyamodási bíróság az elsőbíróság végzésének megváltoztatásá­val elrendelte a kielégítést végrehajtást a D.-i női kanonok és tanítói rend z.-i zárdája és nevelőintézete végrehajtást szenvedőnek „rendház, r. kát. kápolna, internátus, iskola, udvar, kert“ címén felvett ingatlanaira és haszonvételükre. Vitás, hogy ezek az ingatlanok római katolikus egyházi javaknak minősíthe- fők-e és ezen a címen mentesek-e a végrehajtás alól. A Kúria megváltoztatja a felfolyamodási bíróság végzését és el­utasítja a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmet. Indokok: A vagyontárgyak egyházi jellegének a megállapításához a Codex Iuris Cano­nici szefint elégséges azoknak, vagy az egyetemes Egyházhoz és az Apostoli Szentszékhez vagy más egyházi jogi sze­mélyhez való tulajdonjogi tartozása („Bona temporalia ..., quae vel ad Ecc­lesiam Universam el ad Apostolicam Sedem, vel ad aliam in Ecclesia perso­nam moralem pertineant, sunt bona ecclesiastica.“ 1497. canon 1. §.) A D-i női kanonok- és tanítórend az illetékes egyházi hatóság által kánonilag létesített egyházi szervezet, tehát egy­házi jogi személy s mint ilyen vagyon­szerzésre képes („Ecclesia acquirere bona temporalia potest“... Can. 1499. íj. 1.) Az említett rendnek z-i zárdája és nevelőintézete ezzel a vagyoni jogképes­séggel ugyancsak rendelkezik. A kánon­jog szerint ugyanis vagyont nemcsak a szerzetes rendek és a szerzetes kongre­gációk egészei, hanem azoknak kisebb tagozatai is szerezhetnek („Non modo religio, sed etiam provincia et domus sunt capaces acquirendi et possidendi bona temporalia“... Can. 531.). Az a körülmény tehát, hogy a vég­rehajtás alá vonni kívánt ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa nem a I)-i női kanonok- és tanítórend, hanem a rend­nek a z-i zárdája és nevelőintézete, az ingatlanok egyházi vagyon jellegén nem változtathat. Ugyancsak nem érinti ezt a jelleget az a szerződéses kikötés, hogy a 827. hrsz. ingatlan visszaszáll az ajándékozó Z. megyei város tulajdonába, ha azt á D. rend elhagyná s az intézmények, be­ruházások és felszerelések a rend által kötelezett célra nem használhatnának, — mert a tulajdonjognak ez a korláto­zása nincs ellentétben az ingatlan egy­házi jellegével és rendeltetésével és az általános magánjog szabályaiba sem üt­közik. A végrehajtási kérelemben felsorolt ingatlanokat egyébként rendeltetésükre és céljukra tekintettel is az egyházi ja­vak közé kell sorozni, mert az ifjúság­nak valláserkölcsi irányban való neve­lése és tanítása a r. katolikus Egyház­nak Magyarországon az Állam által is elismert és jelentős anyagi támogatással méltányolt feladata, e feladat teljesítését pedig a vagyoni alap segíti elő. Ez a vagyon egyben a tanító, nevelő egyházi személyek eltartását, tehát közvetlen egyházi szükséglet fedezését is szolgálja. Az előadottakkal szemben sem a fel­folyamodási bíróság által felhívott 81. sz. T. H. (P. H. T. I. 31. sorsz.), sem az abban megjelölt törvényhelyek, sem más törvényes rendelkezések nem támaszt­ják alá s így nem teszik elfogadhatóvá a felfolyamodási bíróságnak azt az állás­pontját, hogy egyházi jellegüeknek csu­pán azok a vagyontárgyak minősülnek, „amelyek a róni. kát. Egyháznak, vagy annak szervezetébe tartozó javadalmas személynek (püspöknek, íelkésznek), vagy egyesületnek (káptalannak) a fenn­tartására, vagy pedig valamely hitéleti szükséglet (alapítványi misék, vagy más könyörgő istentiszteletek) létesítésére vagy biztosítására szolgálnak.“ Ä római (és görög) katolikus Egy­ház ingatlanai pedig, amelyek közé az előadottakból folvólag a végrehajtási ké­relemben megjelölt ingatlanok is tartoz­nak, a m. kir. Kúria 81. sz. T. H.-ának indoklásában is kifejezésre jutó érvé­nyes jogszabályaink szerint általános elidegenítési és terhelési tilalom alatt állanak. Ebből folvólag azoknak átlaga egyál­talában nem, haszonvétele pedig csak a terhelést lehetővé tevő szabályszerű en­gedély megléte esetén lehet végrehajtás tárgya. Ezt az engedélyt a most elbírálás alatt álló esetben, figyelemmel a m. Apostoli Király főkegyúri jogának a szünetelésére és a Codex Iuris Canonici 534. §-ának rendelkezésére (contractus vi caret, nisi beneplacitum apostolicum

Next

/
Oldalképek
Tartalom