Circulares litterae dioecesanae anno 1941. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

V.

v Nr. 5652. 3677. sz. Egyházme­gyei zsinat tervezeté­nek szét­küldése. 5302. sz. A politikai község szol­gáltatásai. Die Festo Ssmi Corporis Christi et Sti Stephani Regis, occassione processionis in arce Budensi quotannis celebrandae, propter qua­litatem eiusdem regnicolarem omnes sacer­dotes Budapestinenses legitime non impediti adesse debent. Parochi cum fidelibus appa­reant et processioni se adjungant. A tervezett esztergomi egyházmegyei zsi­nat statútumainak tervezetét több példányban megküldettem az egyes espereskerületeknek, hogy arra a kerület papsága megjegyzéseit megtegye és esetleges észrevételeit vagy javas­latait közölje. A megjegyzéseket és javaslato­kat a kerület papsága közös tanácskozáson vitatja meg és ennek eredményét mielőbb, de legkésőbb szept. 15-ig küldi meg irodámnak. A politikai községek szolgáltatásaival kapcsolatban ismételten fölmerült az a kér­dés, hogy a mai politikai község, amelyet első ízben az 1871. évi 18. t. c. szervezett, felelős-e a község ciltal az 1871. évet megelőző időben vállalt egyházi tartozások teljesítéséért ? A hatóságok számos esetben elutasító határoza­tot hoztak, kimondván, hogy először az 1871. évi 18. t. c.-kel, utóbb az 1886. évi 22. t. c.- kel szervezett politikai község nem jogutóda az 1871. év előtti időben létezett politikai községnek és így annak tartozásaiért, külö­nösen pedig a r. k. egyház, plébános stb. ré­szére vállalt szolgáltatásaiért sem felelős. Konkrét esetben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 3413/1941. I. sz. határozatában kimondotta, hogy „Téves az elsőfokú határozat azon meg­állapítása, hogy a mai politikai község az első községi törvény — az 1871 : XVIII. t. c. — előtt létezett közösségnek nem jogutóda. A mai politikai községek csak magán­jogi vonatkozásban nem utódai az úrbéri birtokrendszer idején létezett jobbágyközös­ségeknek, közjogilag azonban a mai községet, mégha ezer éves nmltja is van, közjogai és kötelezettségei tárgyában mindenkor élő szer­vezetével változatlan politikai egységnek kell tekinteni, amelynek az évtizedes joggyakorlat folytán kifejlődött jogokat és kötelezettségeket vállalnia kell.“ Ugyanezen határozatában kimondotta a minisztérium azt is, hogy „. . . . az egyházi szolgáltatások kérdé­sében éppen úgy, aminthogy a jog egyéb te­rén is — a jogok szerzése és elvesztése, — kötelezettségek keletkezése és megszűnése kérdésében a hosszú ideig tartó elévülésre, illetve elbirtoklásra vezető 30—40 éves gya­korlat perdöntő jelentőségű. Az egyházi szol­gáltatások körül pedig, különösen is a jog­szerűség kérdésében, mindenkor az évtizedes joggyakorlat tekintendő irányadónak. A szóbanlevő kötelezettség fennállására és terjedelmére az állandó gyakorlatot kell ki­nyomozni és megállapítani, valamint az Ítélet hozatalánál figyelembe venni. A joggyakorlat megállapításánál mindenesetre irányadóul fog szolgálni a politikai községek elmúlt évtize­dekre szóló költségvetése, a plébánia congrua összeírása és szükséghez képest erre alkalmas tanuk kihallgatása.“ A nagym. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr a telepes községek egyházközségei­nek megalakítása tárgyában 3155/1941. I. ü. o. sz. alatt a következőkben tájékoztatott: „A telepítésről szóló 1936. évi XXVII. te. 64. §-ának 1. szakasza szerint községtelepítés esetén gondoskodni kell az egyházi célú épületek elhelyezésének és az egyházi alkal­5 5360. sz. T elep es köz­ségekben egyházköz­ségek meg­alakítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom