Circulares litterae dioecesanae anno 1940. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VI.

4394. sz. A községek által fenntartott felekezeti iskolák szükségle­teinek a községi költ­ségvetések­ben való biztosítása. Tudomásvétel és megfelelő eljárás végett közlöm a m, kir. pénzügyminiszter úr 89.993/ 1940. I. b. fő. sz. iratát: „A politikai községek állal az 1808: XXXVIII. t. c. 25. §-a értelmében fenntartandó felekezeti iskolák fenntartásával járó, a köz­ségeket terhelő szükségletekre ugyanazok ál­lanak, amiket az 1940. évi április 11-én kelt 70.361/1940. I. b. számú átiratomban a községi iskolákkal kapcsolatban már tisztelettel közöl­tem. Ha tehát a községi költségvetéseket felül­vizsgáló miniszterközi bizottságok a községek iskolafenntartási kötelezettségét megállapítot­ták, az iskolák fenntartásával járó költségek fedezetéről is minden esetben gondoskodnak. Ezeknél az iskoláknál is szem előtt kell azon­ban tartani azt a takarékosságot, amit a köz­ségi iskoláknál, illetőleg a községek háztartá­sában általában meg kell követelni. E tekin- telben változást a jövőben sem látok indo­koltnak vagy lehetségesnek, mert a felekezeti iskolák fenntartási költségeinek a feltétlenül szükségesnél magasabb összegben való meg­állapítása a községi közterhek további eme­lésére vezetne, amit pedig a lehetőség szerint el kell kerülni. A községi költségvetéseket felülvizsgáló miniszterközi bizottságba kiküldött tisztvise­lőket a múltban a most mondottaknak meg­felelő eljárásra utasítottam. Ezúttal ismételten rendelkezni fogok a tekintetben, bogi] a szóban- levő bizottságokba tárcám részéről kiküldött tisztviselők a községek állal kötelezőleg fenn­tartott felekezeti iskolák céljára — a kellő takarékosság szem előtt tartása mellett — elö- irányzoll hitelek biztosítását ne akadályozzák meg és a feltétlenül szükséges összegek csökken­tését vagy törlését ne kívánják. Kiküldötteim jelentéseiből és a hozzám egyes esetekben felterjesztett iratokból azt látom, hogy ezeknek a kérdéseknek megnyug­tató rendezése nagyon fontos, de egyben igen nehéz feladat. A felekezeti iskolák egyházi irányítói ugyanis messzemenő módon érvé­nyesíteni kívánják azokat a kötelezettségeket, amelyek a felekezeti iskolák fenntartására köteles községeket terhelik és evvel kapcso­latos kívánságaiknál nincsenek mindig kellő figyelemmel a községek, illetőleg a községek lakosságának teherbiróképességére. A közsé­gek, illetőleg azok vagyon fel ügy ele ti hatóságai viszont éppen a községek súlyos anyagi hely­zete következtében kénytelenek a legnagyobb takarékosságot megkívánni a községek által fenntartott felekezeti iskolák gazdálkodásában is. A magam részéről — mint azt már fen­tebb is jeleztem — a községek evvel kapcso­latos kötelezettségeinek teljesítésére feltétlenül szükséges hitel biztosítása ellen a jövőben sem lógok észrevételt tenni, kívánatosnak tartanám azonban, ha az érdekelt egyházak felsőbb hatóságaik részéről is utasítást kap­nának arra, hogy a községek, illetőleg a köz­ségek lakosságának teherbiróképességére a községek által fenntartott felekezeti iskolák szükségleteinek megállapítása során legyenek tekintettel.“ Esztergom, 1940. június 23. Tudomásvétel és miheztartás végett köz­löm a m. kir. V. K.M. 1.583/1940. I. ü. o. számú június 11-én kelt iratát: „Áz egyes egyházmegyék lelkészeinek a családtagok után családi pótlék engedélyezése ügyében felterjesztett kérvényei legtöbbször nincsenek az előírt okmányokkal felszerelve s így érdemleges tárgyalás alá csak megkésve vehetők. Az alábbiakban van szerencsém új­ból felsorolni a lelkészi családtagok után családi pótlék engedélyezésénél kizárólag figyelembe vehető családtagokat: 1. A lelkész apja vagy anyja (csak egy családtag), 4375. sz. A lelkészek családi pótléka. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom