Circulares litterae dioecesanae anno 1939. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
X.
53 ságföldeknek minél előnyösebb hasznosítása nagy lelkiismereti kötelesség. Ugyanez a kötelesség sürgeti az esetleg sorra kerülő újabb megváltásoknak egészen kielégítő biztosítását is. A szóban levő váltságföldek jövedelmeinek, továbbá készpénzváltságoknak kezelése és elszámolása tekintetében a következő külön rendelkezést teszem, melynek szoros betartását a kerületi esperes urak külön is éberen ellenőrizni tartoznak. 1. A kegyúri készpénzváltság, illetve a váltságföldek jövedelme az évi templomszámadásokban minden más jövedelemtől elkülönítve külön tétel alatt kezelendő. A tétel címe: Kegyurasági váltságföldek jövedelme. 2. A kegyúri készpénzváltság, valamint a váltságföldek hozama biztos pénzintézetnél vinkuláltan (kötményezetten) helyezendő el. A betétkönyvre az illető pénzintézet által rávezetendő e záradék : „E betétkönyvből kifizetések csak az esztergomi főegyházmegyei főhatóság írásbeli engedélye alapján történhetnek.“ 3. Az egyházi hatóság szabja meg, hogy a váltság, illetve annak hozamából, amennyiben az illető belven valamely lelkészi vagy más személyi járandóság is terhe volt a kegv- uraságnak, mennyi esik a személyi járandóság pótlására és mennyi a többi terhekre. Erre minden érdekelt felelős javadalmas tegyen mielőbb részletes és indokolt előterjesztést. 4. A kegyúri váltságok jövedelme nem használható fel a templom folyó kiadásaira, minők a gyertya-, ostya-, bor-, olaj-szükséglet, templomi ruhák, takarítási eszközök stb. Ezen kiadások fedezésére a templompersely- és egyéb jövedelmei szolgálnak. Ilyen célokra tehát a kegyúri pénzek felhasználásához az egyházi hatóság engedélyt nem ad. 5. Végül felhívom a figyelmet a váltságföldek kellő telekkönyvezésére, minek formája legyen : „ .. . .-i róm. kát. egyház. — Kegyúri váltságbirtok.“ Esztergom, 1939. október 11. 7525. sz. Az iskolai hitoktatás •és az abbai való kisegítés. Az igehirdetés maga és így annak lényeges része, az iskolai hitoktatás is egyike a legfontosabb lelkipásztori feladatoknak. Ennek 1 gondos és pontos elvégzéséért a felelősséget a lelkipásztor viseli. Éppen ezért személyesen kell azt ellátnia és amennyiben van a plébánián káplán is, aki ebben közreműködik, a maga által ellátott órákon felül legalább az irányítást és felügyeletet személyesen kell végeznie az egész vonalon. Az ügy fontosságát átérezve, a lelkipásztori munkának ezen nagyjelentőségű és nagykihatású ágazatától felmentést, illetve ennek másokra való áthárításához az engedélyt nem adom meg, csak egészen kivételes és igen komoly esetekben. Különösen áll ez a ma- ter-re, ahol magának a lelkipásztornak káplánjával együtt, ha van az illető helyen káplán, kell rendszeresen elvégeznie az iskolai hitoktatást. Amennyiben a filiákra nézve, akár a nagy távolság, akár a lelkipásztornak magasabb kora, avagy komolyabb természetű gyön- gélkedése, akár a teendők felhalmozódása miatt, külön előterjesztendő indokolt kérelemre, esetről-esetre időlegesen másként intézkedem, nevezetesen a hitoktatást hosszabb időn át alkalmas tanítókra bízom, a lelkipásztornak fennmarad a kötelessége a hitoktatásnak komoly felügyeletére és ellenőrzésére, továbbá az első szentgyónásra és szentáldozásra való előkészítésnek személyes elvégzésére. Ilyen esetekben továbbá az illető tanítónak némi csekély honoráriumban való részesítése a kisegített lelkipásztornak terhét képezi. Minden félreértés és zavar elkerülése céljából ennek mértékét is megállapítani kívánom olyképen, hogy az évi honoráriumnak oly összegűnek kell lennie, hogy egy-egy hittanórára legalább 50, azaz ötven fillér essék. E rendeletemnek lelkiismeretes megtartásán a kerületi esperes urak éberen őrködni kötelesek. Esztergom, 1939. október 14. A főegyházmegyei körlevelek f. é. VI. számában 27. lapon úgy rendelkeztem, hogy október 8-ig oralio imperata veendő minden szentmisében de Magna Domina. Minthogy hazánk az egész Európára ránehezedő e nehéz időkben fokozottan rászorul a Nagyasszony oltalmára, nevezett imát az előbbi módon továbbra is előírom. Esztergom, 1939. október 14. 1338. sz. Oratio imperata. A nagyméltóságú püspöki kar nov. 19-ig bezárólag felmentést adott a szállító munkásoknak a vasárnapi munkaszünet alól ott, ahol a világi hatóságok a felmentést a maguk részéről a vonatkozó állami törvény alól szintén megadták, azon feltétellel mégis, hogy a vasárnapi szentmisehallgatási kötelezettségnek elég tétessék. Tiszt. Papjaim a szentmise idejének beállításánál lehetőleg legyenek erre figyelemmel. Esztergom, 1939. október 4. 7241. sz. Felmentés a vasárnapi munkaszünet alól. 10’
