Circulares litterae dioecesanae anno 1939. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VIII.

évi 2'4t) P. Ha a vallás és közoktatásügyi minisztériumnak Hivatalos Közlönyben meg­jelent rendeletéit az egyházi főhatóság a rom. kát. iskolákra is kiterjeszti és ezt a Katolikus Tanügyi Közlönyben (a Nemzetnevelés melléklete) vagy a főegyházmegyei körleve­lekben közzéteszi, okvetlenül és halogatás nélkül gondoskodjanak az iskolaszéki elnökök azoknak végrehajtásáról. Egyben mindjárt felhívom a róni. kát. iskolák helyi hatóságait és tanszemélyzetét, hogy a Hivatalos Közlöny f. évi május l.-i számában megjelent 133.200-IX/1939. számú miniszteri rendeletet gondosan tanulmányoz­zák át, az abban foglalt rendelkezésekhez szorosan alkalmazkodjanak s igyekezzenek egyébként is biztosítani az átmeneti időszak­ban a vezetésükre bízott iskola működésének zavartalanságát. Esztergom, 1939. június hó 2. 4730. sz. Elemi isko­lai beiratási díj szor­galmazása. Egyes elemi népiskolák sokkal kisebb összegű beiratási díjról számoltak el, mint amennyi gondos beszedés melleit elvárható lett volna. Utasítom azért az iskolaszéki elnö­köket és tanf. alespereseket, figyelmeztessék a beírást végző iskolaigazgatókat és tanítókat, hogy amennyiben ez komoly és lelkiismere­tes eljárásuk hiányára volna visszavezethető, mulasztásukért vág}- hibájukért a Fegyelmi Szabályzat 4. §-ának v) pontja alapján, mely a tanítói és kántori kötelességek hanyag tel­jesítéséről szól, felelősséggel tartoznak. Hogy senki se mentegethesse magát tá­jékozatlansággal, közlöm a követendő eljárást. A beiratási díjat az 1930. évi VII. te. 1. §-a minden egyes tanköteles után évi 1'— pengőben állapította meg. Ennél többet szedni tilos, kevesebbet elfogadni nem szabad. Aki csakugyan olyan szegény, hogy 1 pengőt nem tudna megfizetni, annak az egészet el kell engedni. A beiratási díjnak csak azt a fele­részét szedni, amelyet a Katolikus Tanítók Internátusi alapjára kell beküldeni, önkényes és szigorúan tilos eljárás. Az egész P— pen­gős beiratási dijat kell befizettetni minden­kivel. A beiratási díjat a fenti törvény 882—4— 674/1930. sz. végrehajtási utasításának 2. §-a szerint a tanköteles szülője vagy gondviselője tartozik megfizetni. A beiratáskor kell meg­fizetni a beiratást végző iskolaigazgatónak, aki a befizetésről a felvételi napló margóján feljegyzést tegyen. Egy összegben egyszerre kell megfizetni. Részletekben való fizetésnek helye nincs. Az iskolaszék azonban a gondviselő kellő­képen megokolt kérésére halasztást adhat, de 2 hétnél nem tovább. A gondviselő vagy a tanköteles szegénysége miatt az iskolaszék, illetve egyházközségi tanács (nem az igazgató, sem a tanító) a beiratási díjat elengedheti. Ez a felvételi napló margójára feljegyzendő. A felmentésre irányuló kérelmet élőszóval is elő lehet terjeszteni beiratáskor az igazgatónak vagy tanítónak. A szegénység igazolására ok­iratok nem követelhetők. A kérelmet az igaz­gató vagy tanító saját véleményezésével az iskolaszék (egyházközségi tanács) elé terjeszti, mely méltányossági alapon véglegesen dönt. Határozatát az igazgató vagy tanító közli a kérelmezővel. A beiratási díj meg nem fizetése sem a tanköteles beírását nem gátolja, sem az isko­lába járásnak akadálya nem lehet. A 882—1— 674/1930. sz. vkm. rendelet 3. );-a szerint, ha a gondviselő a beiratási díjat a beiratáskor, halasztás esetében a meg­állapított határidő elteltével nem fizette meg s ennek fizetése alól felmentést nem kapott, az iskolaszék előterjesztésére a községi elöljá­róság az előterjesztéstől számított 8 nap alatt fegyelmi felelőség terhe alatt tartozik felhívni a gondviselőt arra, hogy a beiratási díjat a felhívástól számított 15 napon belül fizesse meg. A nem fizetőket tehát ki kell mutatni a községi elöljáróságnak azzal a kérelemmel, hogy egyenkint hivassa meg őket a község­házára, vagy írásos meghagyást kézbesítsen nekik és így hívja fel őket a beiratási díj megfizetésére. Közigazgatási behajtást alkalmazni csak azok ellen lehet, akiknek tartozása egy évre legalább 2'— pengő, pl. akinek 2 iskolás gyermek után kellene fizetnie és azt meg­tagadja, noha nem olyan szegény, hogy meg ne fizethetné. Esztergom, 1939. július 4. Hogy az állami iskolák hitoktatóinak díjazása a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól az 1938/39. iskolai évre utal­ványozott átalányösszegből kiszámítható és megkiildhető legyen, felhívom a plébánosokat, figyelmeztessék mindazokat a papokat és tanítókat, akik az 1938/39. tanév folyamán plébániájuk területén fekvő állami iskolában róm. kát. hitoktatást rendszeresen végeztek, hogy július hó végéig tegyenek jelentést a főegyházmegyei hivatalnak : melyik iskolában, annak milyen osztályaiban (összevont osztá­lyok egy osztálynak számítanak), milyen nap­tári időponttól meddig és összesen heti hány órában végeztek hitoktatást. A továbbképző (ismétlő) iskolákban leadott hittanórák nem 4792. sz. Állami isko Iák hitokta tóinak díjazása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom