Circulares litterae dioecesanae anno 1935. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VIII.

:u

tetőzetén épült fel. A csillagdát 1812-ben a Gellérthegyen állították fel és itt is működött egészen 1850-ig, a mai fellegvár felépítéséig. Külföldön is híre volt s a müncheni és a nápolyi csillagvizsgáló intézeteknek mintául szolgált. Ma ismét van ilyen intézete tudomány- egyetemünknek, amennyiben a Konkoly-Thege Miklós által alapított ógyallai, később a Svábhegyre menekült csillagdát az 1935. V. te. a budapesti tudományegyetemnek ajándékozta.

Mária Terézia királynő 1769-ben a nagy- szombati egyetemnek adományozza a duna- földvári apátság birtokait, 1772-ben orvosi karral bővíti ki és új, nagyobb épületet emeltet számára, 1775-ben pedig, a Jézus Társaság feloszlatásával kapcsolatban, neki adja a nagy- szombati jezsuita kollégium javait, közöttük azokat (Vágsellye, Zníóváralja), amelyeket a csehektől legutóbb nemzetközi döntőbíróság Ítélt vissza a budapesti egyetemnek.

A királynő 1777 február 10-én kelt leiratában rendeli el a nagyszombati egyetemnek Budára, a királyi várpalotába való áthelyezését és egyúttal új tanszékekkel és bővebb segédeszközökkel gyarapítja. Az év szeptemberében ment végbe a költözködés, az ifjúság is átjött Nagyszombatból, köztük pl. a költő Ányos is. A megnyitó istentiszteletet november 3-án tartották a várbeli Nagy boldogasszonytemplomban s megkezdték az előadásokat is. A tulajdonképeni megnyitás azonban, országos fényű ünnepség keretében, csak 1780 jún.

24— 25-én ment végbe. Már előzőleg március

25- én, kiadja Mária Terézia az egyetem új szabadalomlevelét, amelyben egybefoglalja, megerősíti és újakkal gyarapítja az egyetem jogait, kiváltságait és alapítványait, címerrel és pecséttel ajándékozza meg.

II. József uralkodása alatt az egyetem Pestre kerül (1783). A hittudományi kart 1784-ben II. József a pozsonyi királyi várba helyezi át. Az egyetem jogi és bölcseleti kara a Kuria, az orvosi kar a kir. ügyigazgatóság (ma a Közgazdaságtudományi Karé) pesti épületeiben, az egyetemi könyvtár pedig a feloszlatott ferencrendiek kolostorában nyert új hajlékot. A hittudományi kart az egyetem felirati kérésére 1786-ban visszahelyezi Pestre az uralkodó, ugyanekkor a feloszlatott pálosok épületében felállítja a Központi Papneveldét s az épületet nagy arányokban kibővíti. A pálosok egykori templomát később (1795-ben) kapta tulajdonul az egyetem. A jogi és bölcseleti karok 1805-ben költöztek át a Kuria épületéből a pálosok kibővített épületébe, amelynek Szerb-utcai részét a bölcseleti kar 1889-ben foglalta el, majd pedig innen 1910-ben a volt Műegyetem Múzeum-köruti épületébe költözött át. Az Egyetem-térre néző mai központi épület 1900-ban emeltetett. A múlt századnak a kiegyezést követő évtizedeiben nagyarányú új építkezésekkel bővült az egyetem. Ebben az időben készült az egyetemi könyvtár új épülete, az orvosi kar számos klinikája és intézete a Baross-utcában, az Üllői-úton és másutt, a különböző természettudományi intézetek a Múzeum-kőrúton stb.

Az 1848-iki törvényhozás külön törvénycikket (1848: XIX.) hozott a magyar egyetemről. Ennek 1. !j-a az egyetemet a közoktatási miniszter hatósága alá rendeli, a 2. §. pedig megállapítja az oktatás és tanulás szabadságának azon elvét, hogy egyrészről a tanuló arra nézve, mely tant és melyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen, másrészről, hogy a rendes tanárokon kívül más jeles egyének is törvényesen meghatározandó feltételek mellett oktathassanak. A magyar állam 1872-től költségvetési segélyben részesíti a budapesti egyetemet.

A magyar nemzet szeretetét és gondoskodását a budapesti egyetem kiváló tanárok önzetlen tudományos munkásságával érdemelte ki és hálálta meg. Nagyhírű, jórészben külföldön is ismert, már nem élő, tanárainak sorából elegendő a következőket említenünk: Pray György, Katona István, Révai Miklós, Dugonics András, Kitaibel Pál, Semmelweis Ignác, Czermak János, Balassa János, Jedlik Ányos, Toldy Ferenc, Eötvös Lóránt, Hegyes Endre, Than Károly, Goldziher Ignác, Gyulai Pál, Salamon Ferenc, Beöthy Zsolt, I.óczy Lajos, Concha Győző, Hajnik Imre, Schwarcz Gyula, Fináczy Ernő, Gombocz Zoltán, Pauler Ákos.

Alapításának háromszázados évfordulóját a Pázmányegyetem ez év szeptember 25—29-én tartandó nemzetközi ünnepéllyel üli meg. A magyar országgyűlés május havában törvénybe iktatta (1935 : V. te.) Pázmány Péter kimagasló érdemét (1. ij.). Ugyané törvénycikk (2. §.) méltatja az egyetem 300 éves múltját, a 3. §. ezüst emlékérem veréséről gondoskodik, a 4. !j. pedig az egyetemnek ajándékozza a már említett svábhegyi csillagvizsgálón kívül a budapesti földrengési obszervatóriumot és rendezi az egyetem eddigi ingatlanainak telekkönyvi viszonyait. A főváros 400.000 pengős adományából és az állam ugyanilyen összegű részesedéséből a belgyógyászati klinikával kapcsolatban tüdőbeteg-pavillon fog épülni a tíidóba jók tudományos vizsgálatának céljára.Ugyancsak a jubileummal kapcsolatban épült az Egyetemi Athletikai Club sporttelepe, a diákjóléti intézményeket befogadó épület számára pedig telket ad a nemzet az egyetemnek.

Esztergom, 1935. szeptember 18.