Circulares litterae dioecesanae anno 1935. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

V.

1290. sz. Politikai község ré­széről esz- közlendő ja­vítási mun­kák idejé­ben való bejelentése. Közlöm a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium 926/1935. I. ü. o. szám alatt kiadott következő rendeletét: Főmagasságú Bíbornok, Hercegprímás, Érsek Úr! Konkrét esetben felmerült vitás ügyből kifolyólag a m. kir. belügyminiszter úr 101.401/1935. IV. sz. a kelt megkeresésére van szerencsém tisztelettel felkérni Főmagas­ságodat, méltóztassék utasítani azokat az egy­házközségeket, amelyekben az iskolai, vagy egyházi épületek fenntartása a politikai közsé­geket terheli, hogy az épületek tatarozását a politikai községektől olyan időben kérjék, hogy azok a tatarozások szükségességét előze­tesen elbírálhassák és a költségekről rendes költségvetéseikben még a munkálatok elvég­zése előtt gondoskodhassanak. Fogadja Emi- nenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítá­sát. Budapest, 1935 évi április hó 1-én. A mi­niszter rendeletéből: dr. Madarász István s. k. miniszteri osztályfőnök. Esztergom, 1935. április 29. 950. sz. Állami anya­könyvben vallás­bejegyzés kiigazítása és a változ­tatás fel­jegyzése. Az anyakönyvi vallásbejegyzés kiigazí­tása, illetőleg a vallásváltozás anyakönyvi fel­jegyzése két különböző dolog és azért eszköz­lésük különböző eljárást igényel. Erre vonat­kozólag a ni. kir. belügyminiszter 106.407/1934 III. sz. alatt a következő döntést hozta : Az 1896. évi január 11-én kelt 111.154/ 1895. B. A. sz. rendelet csupán arra vonatko­zik; hogy anyakönyvi vallásbejegyzés kiigazítá­sát célzó eljárás megindítására felekezeti lel­kész részéről előterjeszteti kérelmet is el kell fogadni s a kiigazítási eljárást megindítani. Anyakönyvi bejegyzés kiigazításának azon­ban csak akkor lehet helye, mikor az anya­könyvi bejegyzés hibásan, azaz úgy jött létre, hogy a bejegyzés nem felel meg a bejegyzés idejében fennállott tényállásnak. Nem tekinthető tehát kiigazításnak a val­lásváltozás anyakönyvi feljegyzése. Ennélfogva ez utóbbira nézve fennálló jogszabályokat a fentemlített rendelet nem érinti. Vallásváltoztatást pedig anyakönyvvezető az annak megfelelő igazolás esetében az Anya­könyvi Utasításnak a 38.000/1933. B, M. sz. rendelettel módosított 56. §-a szerint csak a félnek vagy törvényes képviselőjének szemé­lyesen és élőszóval előadott kérelmére, illetve ha a fél nem lakik a születését vagy házas­ságát nyilvántartó anyakönyvvezető kerületé­ben, a lakóhelye szerint illetékes anyakönyv­vezetőnél előadott kérelemről felvett jegyző­könyv alapján jegyezhet he az anyakönyvbe. A fentmondottak alapján az anyakönyv­vezetőnek a jelenleg érvényben levő jogszabá­lyok szerint vallásváltoztatást az illetékes lel­kész hivatalos bizonyítványa mellett előadott írásbeli vagy szóbeli kérésére az anyakönyvbe bevezetni nem szabad. Esztergom, 1935. március 30. Gyakran előfordul, hogy az egyházközsé­gek bevételezik egyenként a 21216 P nyugdíj­illetéknek a tanítókra eső s/i3-ad részét, de várakoznak ezen pénznek a nyugdíjegyesület­hez való beküldésével és közben kiadják azt, úgyhogy a számadásban ez összeg a tartozások rovatában szerepel. Ezen eljárás nemcsak szabályellenes, hanem az igazságosság erényébe is ütközik, azért szigorúan tilos. A tanítók által befizetett 3/i3 akkor is haladéktalanul rendeltetési helyére juttandó, ha a többi 10/i3 rész beküldése késedelmet szenved. A tanítói nyugdíjilletékek időben való befizetése általában különös gondját képezze az egyházközségnek, mert ezen járulékért ő felelős (1891: XLIII. t.-c. 12. §, Circ. 1914, 98.1.), bár általában a politikai községek vállalják annak fizetését. (L. Circ. 1930, 48 1.) Esztergom, 1935. május 1. 332. i. sz. Befizetett tanítói nyugdíj ille­tékek elszá­molása. Az esztergomi Katolikus Nyári Egyetem III. évfolyama az idén június 23-tól július 11-ig lesz. A legújabb állami és szociális kérdések­ről (rendiség, fascizmus, totális állam) és azoknak az egyházhoz való viszonyáról tarta­nak előadást: Baranyay Jusztin egyetemi tanár, Borbély István S. J., Brandenstein Béla báró egyetemi tanár, Ibrányi Ferenc teológiai tanár, Kornis Gyula egyetemi tanár, Kovrig Béla OTI igazgató, Magyary Zoltán egyetemi tanár, Mihelics Vid egyetemi m. tanár, Schütz Antal egyetemi tanár, Szandtner Pál egyetemi tanár, Vanyó Tihamér pannonhalmi főiskolai tanár. Művészet-történetről és az esztergomi ásatásokról tartanak előadást: Gerevich Tibor egyetemi tanár, Genthon István, a Műemlékek Országos Bizottságának előadója, Lépőid Antal prelátus kanonok. Bészletes felvilágosítást ad és jelentkezé­seket már most elfogad az Actio Catholica központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek-tere 7., III. lépcső, I. emelet 8.) Ugyanő fogja közzétenni rövidesen a pontos órarendet. Esztergom, 1935. május 1. 1368. sz. Katolikus Nyári Egyetem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom