Circulares litterae dioecesanae anno 1935. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

III.

12 azért vagytok Krisztus fiai, hogy a felmerülő nehézségek mindjárt ne ingassanak meg benneteket eskütökben és híiségtekben. A hűség megtartásához szükséges lelki önfegyelmezést különösen megkönnyíti a házastársaknál a rossz alkalmak kerülése és az érzékekre való szorgos vigyázás. A szem a lélek ablaka, ajtaja, melyen számtalan kísértés hatol he lelkűnkbe. Vigyázzatok érzékeitekre, melyeket hatalmába keríthet az utca külső színe, a hiú szépség, a festett és hazug élet, melyet gyakran a színház és a mozgóképek csillogtatnak meg előttetek. A nő fékezze hiú­ságát az öltözködésben, kíváncsiságát, kacérságát; ne tegye ki mások lelkét a kísértésnek, mert, — ahogy a Szentírás mondja — „csalárd a kedvesség és hiú a szépség; az Urat félő asszony a dicséretes.“ (Péld. 31,30.) „Az értelmes, csendes, jó asszony semmi áron fel nem cserélhető. Kedvesség fölött való kedvesség a szent és szemérmes asszony és mindaz, ami becsültetik, nem hasonlítható a megtartózkodó lélekhez.“ (Sir. 26, 18.) Ha a férfi józan, szorgalmas, előzékeny, kötelességét híven teljesíti hivatásában, az asszony pedig szerény és szemérmes, akkor nem lesz ok féltékenységre, sem pedig válásra. A férj vigyázzon arra, hogy zsarnok ne legyen, mert hiszen — mint szent Ambrus mondja — „nem rabszolgát kapott, hanem élettársat, s Isten akarata az, hogy a gyengébb nemet okosan vezesse, ne pedig hatalmát éreztesse vele“. Legyen gyengéd, figyelmes, fékezze haragját, ne legyen önző, aki mindent megad önmagának, míg esetleg hitvese és gyermekei nélkülöznek. Bárcsak a sok könnyelmű és korcsmákban élő férj eszébe venné, mennyi keserűséget és kárt okoz életével feleségének, gyermekeinek, mennyi örömet rabol el tőlük, s mily sok keserű könnyekre ad alkalmat. Térjen vissza az ilyen megtévedt ember a meleg családi tűzhelyhez, hogy könnyelmű élete végleg meg ne keserítse családja életét, sírba ne vigye halálos gyötrelmekben élő feleségét és szét ne züllessze egész családját. Mily óriási a felelősség, mely rajta van, s az Ítélő Bíró egykor tőle kéri számon a szeren­csétlenné tett, gyakran sírba vitt feleség és gyermekek nyomorulttá tett életét. A nő dolga a javak megőrzése, a családi fészek melegének fenntartása. O a nap, a melegség, a fényesség. Szeresse a rendet, a tisztaságot, kerülje a hiú és semmittevésben kimerülő szórakozásokat. Viselje gondját a háztartásnak, s ott minden ragyogjon a tiszta­ságtól, rendtől, hogy a munkából megtérő férj mindent megtaláljon, ami fáradt testét és lelkét felüdítheti. A ház maga adjon a jó asszonynak tiszta örömöket, s az igazi öröm és megelégedés forrásait sohase keresse házán, családján kívül. „A szorgalmas asszonynak kedvessége gyönyörködteti férjét — mondja az írás — s aki jó asszonnyal bir, a jólét alapját birja, hozzája hasonló segítsége vagyon és nyugodalom-oszlopa. Ahol sövény nincs, elpusztul a jószág és ahol asszony nincs, fohászkodik a szűkölködő.“ (Sir. 36, 26, 27.) Az általános nyomorúságban az egész család kerülje a hivalkodást lakásban, ruhá­zatban, a szórakozásban, a nyaralásokban ; maradjon mindenki a maga helyén józan beosz­tással, ha kell takarékossággal. Sokféle erény szükséges tehát, mint látjátok, Kedves Híveim, hogy a család élete szent és zavartalan legyen, de mint mondottuk, Krisztus kegyelmével kialakíthatjátok magatokban e szükséges erényeket. Krisztus épen azért emelte szentségi méltóságra a házasságot, hogy a szentségi kegyelem állandóan támogassa a hitvestársakat magasztos, de nehéz hivatásuk betöltésében. Imádkozzatok azért buzgón az Isten kegyelméért, járuljatok gyakran a szentségekhez, a bűnbánat szentségéhez és az Oltáriszentséghez, hogy gyarló­ságaitoktól megtisztuljatok, s az Úr testének vétele által megerősödjetek. Hiú és haszonta­lan gondolat, hogy Isten nélkül is jó házaséletet élhettek; azért sohase szakadjatok el tőle, mert nélküle minden nehéz és zavaros, a házasság pedig poklokpokla lesz; míg vele minden nehézségen győzedelmeskedtek. Gyűjtsétek magatok köré esténkint a család tagjait, imában szenteljétek meg magatokat; akkor az Úr kegyelme veletek lesz, s nem fogjátok soha megbánni, hogy sorsotokat az 0 atyai kezére bíztátok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom