Circulares litterae dioecesanae anno 1935. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

II.

7 kérelmek elbírálásánál úgy határozott, hogy azon iskolafenntartók, akik a tanító részére eddig biztosított természetbeni járandóságokat készpénzzel megváltották, csak akkor kérhetik ezen összegeknek az Illetményhivatal útján való kiutalását, ha igazolják, hogy a termé­szetbeni járandóságoknak készpénzzel való megváltására vonatkozó egyezség szabályszerű módon köttetett meg. Ilyen esetekben a folyamodó iskolafenn­tartók a természetijén kiszolgáltatott járandó­ságoknak részben, vagy egészben készpénzzel történt megváltására vonatkozó és az egyházi főhatóság által is jóváhagyott egyházközségi határozatot csatolják kérvényükhöz s a kir. tanfelügyelőség útján a helyi javadalom újból való megállapítása céljából terjesszék fel a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Megjegyzendő, hogy a természetbeni járandóságoknak készpénzzel történő megvál­tásához csak abban az esetben járulhat hozzá a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, ha az az államsegély eddigi összegének emelését nem vonja maga után, mert magasabb állam­segély kiutalására költségvetési fedezettel a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nem rendelkezik. Esztergom, 1935. január 15. 483. sz. Statisztikai összeírás­hoz közre­működés kéretik. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 511/1935. sz. alatt január 30-iki kelettel követ­kező kéréssel fordult hozzám : „Az 1920. évi XXXVI. és az 1924. évi VII. t.-c. alapján végrehajtott földbirtok- és ház­helyrendezés a földbirtokok megoszlásában igen nagyfokú és eddig kellően még nem ismert változásokat idézett elő. Mezőgazdasá­gunk helyzete pedig a világgazdasági válság következtében az utóbbi években erősen meg­rendült. A birtokmegoszlásnak és a mezőgaz­daság helyzetének pontos megismerése céljá­ból a M. Kir. Kormány az 1.111/1935. M. E. számú rendeletével elrendelte, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal egyénenkinti adat­szolgáltatás alapján 1935. évi február 28—már­cius 31. napjaiban az összes földbirtokokra, továbbá valamennyi mező-, kert-, szőlő- és erdőgazdasági üzemre kiterjedő statisztikai összeírást hajtson végre. Ennek, az egész országra kiterjedő sta­tisztikai összeírásnak adatait az érdekelt föld- tulajdonosok és gazdák meghallgatása alapján községi és városi összeíróbizottságok gyűjtik be. Az összeíróbizottság elnöke községekben a jegyző, városokban pedig a polgármester által a felvétel vezetésével megbízott városi tisztviselő. A bizottság tagjai a számlálóbizto­sok, akiket a bizottság elnökének előterjeszté­sére a járási főszolgabíró, illetve polgármes­ter, a helyi viszonyokat jól ismerő községi, illetőleg városi lakosok köréből nevez ki. Az említett kormányrendelet azok között, akik az összeíróbizottsági tagságra, vagyis mint számlálóbiztosok számbajöhetnek, a lelkésze­ket és a tanítókat is felsorolta. Az összeírás sikere jórészben attól függ, hogy az összeíróbizottság tagjai, a számláló- biztosok a reájuk bízott teendőket a kiadott utasításoknak megfelelően és jól lássák el. Erre pedig csak akkor lehet biztosan számí­tani, ha a számlálóbiztosok kellő tudással rendelkeznek. Ezért a felvétel sikerét nagyban elősegítené, ha a lelkészek és a tanítók mint számlálóbiztosok — szabad idejükben — mi­nél nagyobb számban közreműködnének az összeírási munkálatokban. A lelkészeknek és a tanítóknak azonban még ezenfelül is módjában áll, hogy tanács­adással, az összeírás iránti bizalomkeltéssel, illetőleg a netán mutatkozó kételyek és bal- vélemények eloszlatása útján az összeírás végrehajtását támogassák. Ezek alapján, minthogy igen fontos érde­kek fűződnek ahhoz, hogy ez a nagy költséget és munkát igénylő statisztikai összeírás teljes sikerrel hajtassák végre, tisztelettel arra kérem Főmagasságodat, méltóztassék a lelkészkedő alsó papsághoz olyértelmű felhívást intézni, hogy az a tanítókkal együtt, működése helyén az összeírás végrehajtása iránti bizalomkeltés­ben és az esetleges balvélemények eloszlatá­sában a közigazgatási hatóságokat támogassa s ahol arra mód van, a lelkészek és a tanítok — szabad idejükben — a számlálóbiztosi teen­dőket is vállalják.“ Hiszem, hogy a kérelem T. Papjaim és Tanítóim részéről teljes megértéssel találkozik. Esztergom, 1935. február 13. Tudomásvétel végett közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 73.813/- 1934. VI. szám alatt Pest-Pilis-Solt-Iviskun vármegye Közig. Bizottságához intézett rende­letét : „1391. kb. 1934. számú felterjesztésére a tek. közig. Bizottságot a következőkről érte­sítem : Az 1930: XLVII. t.-c. alapján kiadott 1931. évi 865—1—70. Vkm. számú végrehaj­tási utasítás 9. §-a szerint „ha a betegség miatt vagy egyéb okból szabadságolt tanerő­ket helyettesítő okleveles tanító szolgálatát közvetlenül segédtanítói alkalmazás követi, akkor ez a helyettesítő alkalmazás a segéd­tanítói szolgálat várakozási idejébe beszámít­2* 157. i. sz. Nem rend­szeresített tanítói (óvónői) állásokon töltött szol­gálat beszá­mítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom