Circulares litterae dioecesanae anno 1934. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VII.

44 gokhoz és az Országos Testnevelési Tanács­hoz egyidejűleg az alábbi rendeletet intéztem : Hivatali elődöm az 1932. évi április hó 14.-én 38.248/1932. VI. szám alatt kiadott ren­deletében hozzájárult az Országos Testneve­lési Tanácsnak ahhoz az intézkedéséhez, hogy a leventeköteles korban levő népiskolai tanítók, mint segédoktatók vagy esetleg mint oktatók tegyenek eleget leventekötelezettségüknek. Tudomásomra jutott azonban az, hogy ezt az intézkedést egyes alárendelt hatóságok nem hajtották végre úgy, amint azt a tanítói te­kintély megóvásának érdeke megkívánta volna. Elrendelem azért, hogy elemi népiskolai tanítók, — amennyiben még leventeköteles korban vannak — ennek a kötelezettségük­nek a jövőben csak mint segédoktatók, illető­leg mint oktatók tegyenek eleget. Önként értetődik, hogy ezek a tanítók segédoktatói, illetőleg oktatói működésükért díjazásban nem részesülnek. Felhívom Címedet, ügyeljen a hatásköri területén arra, hogy ez a rendeletem ponto­san végrehajttassék. Fogadja a Főtisztelendő Egyházi Főható­ság kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1934. évi szeptember hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Petii Pál s. k. állam­titkár.“ Esztergom, 1934. október hó 10. 2871. sz. Lelkészek vármegyei pótadója Közlöm a m. kir. belügyminiszter 123.293/ 1934. I. számú átiratát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez: Az 1934. évi április hó 26.-án, ad 1826/ 1933. szám alatt kelt nagybecsű átiratára tisz­telettel van szerencsém közölni Nagyméltósá­goddal, hogy a pénzügyminiszter úrnak 1934. évi július hó 26-án, 130.007 - Vll/b. sz. alatt velem közölt álláspontja szerint az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-ában foglalt rendelkezések alapján a lelkészek az illető egyházközségben viseit lelkészi hivataluk fejében élvezett java­dalmaik után a községi pótadó alól mentesek. Ami pedig a vármegyei pótadót illeti, tisztelettel közlöm, hogy a vármegyei pótadó­ról a vármegyék és községek háztartására vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezései­nek módosítása tárgyában kiadott 1810/1931. M. E. sz. rendelet szól. E rendelet 1. §-ának második bekezdése szerint a vármegyei pót­adó alapja a földadó, házadó, az általános kereseti adónak 5°/o-os kulcs szerint kiszámí­tott összege, a társulati adó és a tantieme adó. Mindenki, aki ezen adók valamelyikét fizeti, fizetni köteles 'egyúttal a vármegyei pótadót is. A fizetési kötelezettség alól kivé­tel, vagy mentesség nincs s nem is volna indokolt, hogy bizonyos foglalkozást űzők, vagy valamely hivatást betöltők, pl. a lelké­szek ez alól mentesíttessenek. Budapest, 1934. évi augusztus hó 3.-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Hermányi s. k. miniszteri tanácsos. Esztergom, 1934. október 16. Az idei Katolikus Nagygyűlés a család kérdéseivel foglalkozott. A nagygyűlési beszé­dek és tanácskozások képet adtak a keresz­tény család mai viszonyairól és megjelölték a család elodázhatlan védelmének és szilár­dításának feladatait. Az Actio Catholica jövő évi munkaprogrammja, amelyet a nagygyűlés záró ülése meghirdetett, e feladatok gyakor­lati megoldását írja elő. Midőn a munkatervet alábbiakban itt is közlöm, buzdítom, kérem és utasítom az összes egyházközségi, valamint ezek kebelében működő összes A. C. szerve­ket, hogy e nagy és fontos munkába lelkese­déssel, odaadással és kitartással beállani és azt következetesen folytatni szíveskedjenek. A munkaterv a következő: „Az A. C. jövő évi munkaprogrammja a keresztény család szilárdítása és védelme fel­adatait öleli fel. Arra akarunk törekedni a jövő évben, hogy az A. C. összes szervein és életnyilvánulásain keresztül főleg a család megmentésének és megőrzésének gondolata hasson át minden katolikust, hogy ez a téma a közérdeklődés és közmegfontolás közép­pontjába kerüljön s belőle erőteljes család- védelmi akciók induljanak ki. Ebben a munkában a hitbuzgalmi szak­osztály főként azt tekinti évi programmjának, hogy a Casti conmibii körlevél eszméit a ma­gyar társadalom legszélesebb rétegeivel meg­ismertesse. A kulturális szakosztály a családvédelmi teendőket akarja ismertetni s kifejteni minden vonatkozásban s e célból felhasználja az iskolán- kívüli népművelés eszközeit, tehát pl. a szülői értekezleteket minden egyházközségben s a ka­tolikus leventék valláserkölcsös nevelését. A szociális szakosztály a családvédelem társadalmi feladatait akarja munkába venni, nem csupán karitativ úton, hanem megfelelő szociális intézkedések sürgetése s keresztül­vitele révén, aminő pl. a többgyermekes csa­ládok messzemenő előnyben részesítése s tá­mogatása, a házassági jognak keresztény szel­lemű revíziója stb. A sajtószakosztály egyrészt oda akar hatni, hogy a keresztény család védelme a közgondolkodás orgánumaiban megfelelő he­3317. sz. Az Actio Catholica 1934/35. évi ímmkapro- grammja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom