Circulares litterae dioecesanae anno 1934. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

II.

13 471. sz. Böjti körlevél. 455. sz. Eucharisz­tikus ima­óra papok és hívek számára. Legyünk jóakaratúak szivünk mélyéig: bocsássunk meg az ellenünk vétőknek, béküljünk ki haragosainkkal, tegyük jóvá mindazt a kárt, amit kártevéssel, megszólással, rágalmazással okoztunk. Tisztuljon meg a szent időkben lelkünk a bűnbánat szentségében, járuljunk buzgón a szent áldozáshoz, hogy gyökeresen átalakuljon lelkünk Krisztus elgon­dolása és akarata szerint. Terjesszük, szórjuk mindenfelé, magunkban és másokban is a megújulás magvait, hogy a szent év végén, Husvétkor, örömmel állapíthassuk meg, hogy sikerült kialakítani magunkban a Krisztus képét. Ha sikerült, boldog Husvétunk leszen. Adja Isten, hog)r úgy legyen. Amen. Böjti körlevelemet a plébánosok és templomigazgatók a nagyböjt egy, esetleg ha megosztása kívántatik, két vasárnapján a szó­széken olvassák fel a híveknek. Esztergom, 1934. február 15. Az Eucharisztikus Kongresszusok olasz- országi bizottsága elhatározta, hogy a Szentév befejezésekép imaórákat tart különös hála­adásul azért, hogy az Üdvözítő nekünk az Eucharisztiát és a Papságot alapította és adta. A Szentatya ezen tervet nemcsak nagy öröm­mel áldotta meg, hanem azon óhaját is ki­fejezte, hogy hasonló ájtatosságok kellő egy­öntetűséggel az egész világon tarttassanak. A Szentatyának ezen óhaja nemcsak parancs számunkra, hanem isteni Mesterünk iránt valamennyiünk szivében érzett hálás szeretetnek kifejezője. Ugyanis mi papok az Üdvözítő legbensőbb barátai vagyunk. Nekünk naponként eledelül adja magát a szentmisében, és általunk lesz 0 lelki tápláléka a hívek millióinak. A mi őrizetünkre bízta szent testét és mi keressük fel Öt leggyakrabban imádási és engesztelési szándékkal a tabernákulumban. Mi a hívek leikébe látunk a gyóntatószékben és tapasz­taljuk, mily nagy dolgokat cselekszik ott az Eucharisztiában rejtőző Úr, de tapasztaljuk azt is, mennyi hálátlanságban és hűtlenségben van része azon telkeknél, kikért magát oda­adta és állandóan adja. A hála és engesztelés érzete tehát a mi szivünkben kell hogy leg­elevenebb legyen. Ezen érzelmeink készséges és együttes kifejezése végett elrendelem, hogy a Szentatya szándéka szerint március 15.-én főegyház­megyém papjai imaórát tartsanak. Ezen imaóra az esztergomi papság szá­mára az említett napon d. u. 5 órakor fog részvételemmel az esztergomi szemináriumi kápolnában megtartatni. A budapesti papság esperesi kerületek szerint gyülekezzék az imaórára a kerületek valamely kijelölendő templomában. A további részleteknek megállapítását budapesti ált. hely tar tómra bízom, aki a kér. esperesek be­vonásával fogja a szükséges rendelkezéseket megtenni. Ez imaórán a hitoktatók és hit­tanárok lakóhelyük kerületének papságával fognak résztvenni. Egyéb esperesi kerületek papsága is gyülekezzék a lehetőség szerint a kerület al­kalmas gócpontjában. Ahol, vagy akiknek számára ily közös imaóra nem lehetséges, ott, illetőleg azok tartsanak e napon a közös imaórával egyidejűleg magán imádási órát. A Szentatya a hívek számára is óhajt hasonló ájtatosságot. Ezen ájtatosság megtar­tására az () szándéka szerint a márc. lH.-ára eső vasárnapot tűzöm ki, mikor is délután a kitett Oltáriszentség előtt a hívek mentői nagyobb számának jelenlétében hálaadó és engesztelő imaóra tartandó. Az ájtatosság akár a szokott vasárnapi délutáni istentisztelet ide­jén, akár a körülmények követelte más alkal­mas órában végezhető. Az ájtatosság ideje fel­váltva imákkal és szent énekekkel tölthető ki. Közben a lelkipásztor elrnélkedési pontok vagy 10 perces beszéd alakjában néhány alkalmi gondolatot adhat a hiveknek, rámutatván az Oltáriszentség immár 19 százados kegyelem­áradására és a papság rendjének kegyelem­közvetítő munkálkodására, hogy erről a hívek egy pár percet csendben elmélkedhessenek. Végül különös szeretettel törekedjünk ez évben Nagycsütörtök megünneplésére oly- képen, hogy ezen a napon mentői többen járuljanak a szentáldozáshoz, hálaadásul az Oltáriszentség szerzéséért és engesztelésül az ellene elkövetett vétkekért. így fogjuk az Oltáriszentség szerzésének 1900-ik jubileumi évét méltóképen megkoro­názni. Az egész világot átfogó hitvallásnak o O O részesei akarunk lenni, mely hitvallásban Szent Péter utóda a Pápa áll élünkön, az egész Egyház, de első sorban a tabernákulum körül szolgáló papok nevében mondva a hit­nek és szeretetnek emlékezetes szavait: „Uram,

Next

/
Oldalképek
Tartalom