Circulares litterae dioecesanae anno 1933. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
I.
4 lendő és az új év számadásának bevételei közé kerül. Hasonlóképen a kiadások is. A nyugták és ellennyugták keltezése azonos legyen a napló keltével. 2. A számadást egyöntetűség kedvéért csakis a II. számú mintának megfelelő hivatalos nyomtatványon szabad készíteni. 3. A számadásokba a pénztári napló bevételei és kiadásai egyneműségük szerint összevonva veendők tel. A bevételek 1. tétele mindig az előző év pénztári maradványa, melynek egyeznie kell a pénztári napló pénztári maradványával. A többi bevételek bizonyos sorrendben következzenek hasonlóképen a II. szánni mintához: ingatlanok, tőkék jövedelme, egyházközségi adó, segélyek s a végén a tanítók természetbeni járandóságai is hivatalos értékelésük szerint (1 értékegység egyenlő 21 pengővel), a fa értékegységi becsárából azonban a vágatás és behordás levonandó. Ugyanezek ugyanígy a .kiadások közé is felveendők, hogy a számadás hű képet adjon arról, milyen összeget, illetve értéket fordít az egyházközség iskolájának fenntartására. Az adóbevétel tétele magában foglalja az összes egyházközségi adókat, akár iskolai, akár egyéb célúak; mert ezek egyéni kivetése már az iskolai és egyébcélú adószázalékok összegében történik és beszedése is, mint egyházközségi adó, nem elkülönítve, hanem együtt folyik. Az adóbevétel összegének egyeznie kell az adófőkönyv „folyó évi befizetés“ rovatának és a beszedési naplónak végösszegével. A kiadások között külön sorakozzanak az iskola fenntartására fordított tételek és külön a nem iskolai célokra szolgálók. Ezeken belül ismét külön választva a személyi és külön a dologi kiadások. 4. A kiadások végén összegezést kell csinálni, a számadási maradvány egyezik a pénztári napló maradványával. 5. Minden bevételhez, illetve kiadáshoz tételenkint okmány csatolandó. A bevételi okmányt (ellennyugtát) a fizetést teljesítő állítja ki. Az adóbevételt az elnök és gondnok aláírásával ellátott igazolvány tanúsítja, melynek összege egyezik az adófőkönyv „folyó évi befizetés“ rovatának és a beszedési naplónak végösszegével. Együttes kezelés esetén ezen igazolványt a községi elöljáróság szolgáltatja az adóügyi jegyző és pénztárnok aláírásával. A kiadások nyugtákkal vagy számlákkal igazo- landók. Ezen okmányoknak úgy külső alakban, mint belső tartalmuk és szövegezésük tekintetében kifogástalanoknak kell lenniük. Ha az okmány negyedívnél kisebb papíron lett kiállítva, úgy ez negyedívnyi tiszta papírra ra- , gasztandó és szabályosan összehajtandó. Rojtos vagy elpiszkolt papírsávokkal dolgozni nehéz és visszataszító. Minden okmánynak fel kell tüntetnie, hogy az összeg kinek, mely pénztártól vagy kitől, mely pénztárnak, milyen címen és mely időre jár. Minden okmányt „B“ (bevétel) vagy „K“ (kiadás) jelzéssel és a számadási tételszámmal kell ellátni a külső oldal bal felső részén. Ha egy bevételi vagy kiadási tétel összegét több okmány bizonyítja, az okmányok negyedívnyi papírlappal egybe- füzendők oly módon, hogy a papírlap a külső részen marad, hogy az okmányok kezelése ellenőrzésnél könnyű legyen; a külső lapra az egyes okmányok összegei leírandók és összegezendők. Az így nyert összeg a számadási tétel összegét tünteti fel. 6. A számadás első pénzrovatába be kell vezetni a költségvetésben előirányzott összeget még abban az esetben is, ha valamely címen nem folyt volna be a bevétel vagy nem történt volna meg a kiadás, hogy így ellenőrizhető legyen a költségvetési előirányzat betartása. Minden eltérést, hacsak nem a tétel természetével járó, mint a napi áron való megváltások, indokolni kell. 7. A számadás végén össze kell állítani az egyházközségi vagyonleltárt is, hogy a számadás az egyházközség vagyoni helyzetéről is tájékoztatást nyújtson. Ebbe az ingatlanok értékét a föld-, illetve a házadó 100-szoros összegében, az értékpapírokat névértékűkben kell felvenni. Felveendők az egyházközség követelései és tartozásai is abban az összegben, melyben december hó 31-én fennállottak. A követelések között az egyházközségi adó- hátrálékok és az egyházközség esetleges túlfizetései is és minden, amivel az egyházközségnek akárki tartozik; a tartozások között minden, amivel az egyházközség bárkinek is tartozik, így az egyházközségi alkalmazottaknak hátrálékos járandóságai, az egyházközség állami adóhátrálékai járulékaikkal, a tanítói nyugdíjintézet hátrálékos járulékai, kölcsöntartozások tőkében és kamatokban, az egyház- községi adózók túlfizetései, amint az adófőkönyv megfelelő rovatának végösszege dec. 31-én mutatja stb. 8. A számadások felterjesztése a kér. esperes útján legalább minden év március végéig történik. Ahol a számadásokban iskolai tételek szerepelnek, ott a tanfelügyelő-esperes illetékes. Esztergom, 1932. december 31.
