Circulares litterae dioecesanae anno 1933. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
III.
20 Qui sunt consuetudinarii et occasionarii? pt quid cum illis? — I)e materia sigilli sacra- mentalis et eius laesione. De usu scientiae ex confessionali. Quando licita? Ad quid attendendum? — Quid sunt indulgentiae plenariae et partiales? De conditionibus acquirendi indulgentias plen. De privilegio altaris. Demissis Gregorianis. De indulgentia in art. mortis. De baptismo. De materia remota baptismi valida et licita. De materia proxima baptismi. (Ut fluat, immeditate, super caput.) De ministro baptismi ordinario et extraordinario. — De baptisandis infantibus fidelium, infidelium, haereticorum. De baptisandis foe- tibus. — De patrinis. Qui arcentur ? De loco baptismi. — De confirmatione. De materia et forma eius. De ministro, de subiecto, de patrinis. — De Eucharistia. De effectibus Eucharistiae. (Nutritio spir., coniunctio cum Christo etc.) De materia Eucharistiae. De admiscenda aqua in sacrificio. — De ministro Eucharistiae consecrationis et dispensationis. — De asservatione Eucharistiae. (Can. 1265 sqq). — Ritus administrandi Eucharistiam et deferendi aegrotis. — De dispositione animae ad sumendam Eucharistiam. (Canon 856, 867.) De ieiunio sacramental i et de casibus excusantibus. — De applicatione missae: pro quibus? qualis fructus? — De loco et tempore celebrationis. — De unctione sacra. Quando sub forma brevissima ? — De sacramento matrimonii. Examen et instructio sponsorum. — Benedictiones constitutivae, transeuntes. Earum etfectus. Társulatok, sajtó, missziók a lelkipásztorkodásban. Az egyházi szónoklattan tételei: (Auctor: Mihályi!.) I. A szentbeszéd jellege. (A homiletika fogalma. A szentbeszéd lényege, célja, fontossága. A hitszónok jutalma és felelőssége. A prédikáció jogi föltételei és szertartása.) — II. A szentbeszéd tárgya és forrásai. — III. Az egyházi szónoklás elmélete. (Az egyházi beszéd lényeges tulajdonságai. A szónoki eszközök. Az egyházi beszéd szerkezete, nyelve és előadása. Az egyes beszédfajok.) Az alapvető hittan tételei: A vallás fogalma, lényeges kitevő elemei alanyi és tárgyi szempontból. — A kinyilatkoztatás fogalma és felosztása. — A természeti rendbe tartozó vallás-erkölcsi igazságok kinyilatkoztatása az egész emberi nem részére erkölcsi szükségszerűséggel szükséges. — A csoda fogalma, felosztása és lehetősége. — A csoda tényének, csoda-jellegének és bizonyító erejének megismerhetősége. — A jövendölés fogalma és felosztása. — A beteljesedett jövendölések megismerhetősége és bizonyító ereje. ' — Krisztus messiási öntudata saját tanuságtétele alapján. — Krisztus jellembeli épsége és lelki alkata igazolják messiási öntudatának valóságát. — Krisztus csodái. — Krisztus feltámadása. — Krisztus jövendölései. — A keresztén)rség hatásai az egyéni és társadalmi életben. — A vértanuság, mint a kereszténység isteni eredetét bizonyító kinyi- latkoztatási jellemző. — Az egyház fogalma, elnevezése és felosztása. — Az apostoli hármas hatalom bizonyítása a szentírásból. — Szt. Péter elsőségének bizonyítása az ő egyházfői öntudatából, a többi apostol magatartásából és a szentatyák felfogásából. — Az egyház hierarchikus alkotmánya az őskereszténységben. — Az episcopus és presbyter kifejezés jelentése a szentírásban. — A római pápa isteni jogon utóda sz. Péternek az elsőségben. — Az egyház, mint Krisztus egyháza társadalmilag és jogilag látható közület. — Az egyház tagságához megkívántaié kellékek. — „Az egyházon kívül nincs üdvösség.“ — Az egyház négy ismertető jegye és annak valósága a r. kát. egyházban. — A pápa egyházfői joghatósága. — A pápa tévedhetetlensége. — Az egyház tévedhetetlensége. — Az egyháznak, mint tökéletes köziiletnek függetlensége. — A dogma fogalma és felosztása. Az ágazatos hittan tételei: De Deo Uno: de existentia Dei, de cognitione div. essentiae, de infinitate et unitate Dei, de obiecto div. scientiae. — De Trinitate: Mysterium Trinitatis; distinctio personarum; de processione div. personarum. — De Deo Creatore: De creatione mundi ex nihilo. — De Verbo Incarnato: de Verbo assumente et de humanitate assumpta ; falsus est Nestorianismus et Monophysitismus. Maria est Dei genitrix et sine labe originali concepta est. — De Gratia : de necessitate gratiae ; de praedestinatione; de justificatione. — De Sacramentis in genere: sacramenta sunt verae causae instrumentales gratiae; ad valorem sacramentorum non requiritur probitas, neque fides ministri, sed intentio virtuális. — De Baptismo: bapt. est verum sacramentum, et ad salutem necessarius est. — De confirmatione: conf. est verum sacramentum. — De SS. Eucharistia: Christus vere etc. praesens est in Eucharistia; in Missa offertur verum sacrificium; sacrificium Missae est incruenta oblatio corporis et sanguinis Domini. — De Poenitentia: Christus dedit Ecclesiae potestatem remittendi peccata ; obiectum potestatis sunt omnia peccata post Bapt. commissa; de necessitate sacr. poen.; de
