Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
V.
31 A vállalkozók e hiábavaló kísérlet után a vezetésem alatt álló minisztériumhoz fordultak jogorvoslásért. Mivel azonban az egyházközségek anyagi ügyeik intézésében, építkezéseik megrendelésénél tőlem nem függnek s ezen építkezésekhez se hivatali elődeim, se az én engedélyemet nem kérték, nyilvánvaló, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot még kevésbbé terheli bárminemű erkölcsi vagy anyagi felelősség. Az egyházközségek azonban minden anyagi ügy intézésében a kormányhatóságilag jóváhagyott egyházközségi szabályzatok szerint (Budapesti Szabályzat 39. §, Országos Szabályzat 48., 56. §) anyagilag felelősek minden kárért, amit határozatukkal okoztak s épen ezért a fönti szabályok előírják, hogy minden anyagi ügyben hozott határozatnál a mellette és ellene szólók nevei a jegyzőkönyvbe bejegyeztessenek. Minthogy ily kellő fedezet és óvatosság nélkül elrendelt s meg nem fizetett építkezésekből kifolyólag nemcsak nagy anyagi kár származik a jóhiszemű építési vállalkozókra, hanem nagy erkölcsi kár az egyházközségi intézményre s magára az egyházra is, van szerencsém tisztelettel felkérni Eminenciádat, méltóztassék azokat az egyházközségeket, amelyek ilyen építkezések költségeivel a vállalkozóknak tartoznak, nyomatékosan utasítani, hogy adósságaikat akár az egyházközségi adók lekötésével, akár adománygyűjtéssel, akár kölcsön felvételével, akár egyéb alkalmas módon rendezzék.“ Midőn a miniszteri megkeresésnek megfelelően újra figyelmeztetem az érdekelteket, hogy az egyházközségekre súlyosodó anyagi nehézségek eloszlatását elsőrendű kötelességüknek tartsák és felelősségük tudatában eszerint eljárni törekedjenek, egyben az egyházközségek vezetőit szigorúan utasítom, hogy minden új építkezési ügynél fokozott óvatosságot tanúsítsanak, semmiféle építkezést az egyházi hatóság engedélye és kellő fedezet nélkül ne kezdeményezzenek és mindenképen tartózkodjanak oly ügyletkötésektől, melyek oly kötelezettséggel járnak, mire kellő fedezet előre nincs biztosítva. Mivel pedig több esetben az esetleges jelzálogkölcsön telekkönyvi bejegyzése simábban lebonyolítható, ha fel tudják mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulását is, tanácsos ezt is az egyházhatóság útján kikérni. Esztergom, 1932. május 25. Az a súlyos helyzet, mely az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében újabb és újabb áldozatra hívja fel az ország polgárait, a lelkészi államsegélyek terén is újabb csökkentés elrendelését tette szükségessé. A vall. és közokt. miniszter úr 877/932. sz. a. arról értesít, hogy a lelkészek részére július, illetőleg január hó 1.-től kezdődő új, vagy magasabb korpótlék folyósítása 1932. július 1.-től 1933. június hó végéig terjedő időre szünetel, a korpótlékilletménv eddig megállapított mértéke pedig f. é. július 1.-től kezdő- dőleg 10%-kal csökken. A családi pótlék havi 12 pengőben állapíttatott meg. Esztergom, 1932. május 26. 1429. sz. Korpótlékok csökkentése. A Magyar Püspöki Kar 1931. március 16.-án tartott értekezletén megállapította a kath. elemi iskolák beiratási díjaira vonatkozó szabályzatot, amely mull évi X. számú körlevelemben olvasható. Ennek 9. ij-a úgy rendelkezik, hogy a beiratási díjnak a könyvtáralap céljait szolgáló felerésze az illetékes egyházmegyei főtanfelügyelőséghez küldendő be. Mivel a pénz beküldése és újból való visszautalása nehézkesnek és költségesnek mutatkozik, a Magyar Püspöki Kar legutóbbi értekezletének határozatából kifolyólag megengedem, hogy a beiratási díjaknak a kölcsöntanköny vek és iskolai könyvtár céljait szolgáló fele a helyi illetékes egyházközségi képviseletek kezelésében maradjon, melyek az összegnek szabályzat szerint való felhasználásáról a főtanfelügyelői hivatalnak évenkint elszámolni kötelesek. Esztergom, 1932. május 25. 356. i. sz. El. iskolai beiratási díjak köl- csönkönyv- tári felének mikénti kezelése. A püspöki kar f. é. március 16.-iki ta- nácskozmányában különös elismeréssel emlékezett meg az „Elet R.-T.“ kiadásában megjelenő Elet, Zászlónk, Nagyasszonyunk és Kis Pajtás című lapokról és terjesztésük érdekében hangsúlyozottan megújította az 1914. évi márc. hó 18.-án hozott következő határozatát: „A püspöki kar óhajtja, hogy a katholi- kus intézetek tanítói és tanári könyvtárai az Elet című heti folyóiratot járassák. A Zászlónk és a Nagyasszonyunk terjesztését a középiskolai hittanároktól és a zárdák elöljáróitól elvárja s azokat e tárgyban jelentéstételre szólítja fel. A Kis Pajtás minden katholikus elemi iskola könyvtára részére az 50 fillér könyvtári illeték terhére megrendelendő.“ A magam részéről e határozatnak komoly és lelkiismeretes végrehajtását mindazoktól, 5* 404. sz. kz Élet r.-t. lapjainak terjesztésére rendelet.
