Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

V.

31 A vállalkozók e hiábavaló kísérlet után a vezetésem alatt álló minisztériumhoz for­dultak jogorvoslásért. Mivel azonban az egyházközségek anyagi ügyeik intézésében, építkezéseik megrendelé­sénél tőlem nem függnek s ezen építkezések­hez se hivatali elődeim, se az én engedélye­met nem kérték, nyilvánvaló, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot még kevésbbé terheli bárminemű erkölcsi vagy anyagi fele­lősség. Az egyházközségek azonban minden anyagi ügy intézésében a kormányhatóságilag jóváhagyott egyházközségi szabályzatok szerint (Budapesti Szabályzat 39. §, Országos Szabály­zat 48., 56. §) anyagilag felelősek minden kár­ért, amit határozatukkal okoztak s épen ezért a fönti szabályok előírják, hogy minden anyagi ügyben hozott határozatnál a mellette és el­lene szólók nevei a jegyzőkönyvbe bejegyez­tessenek. Minthogy ily kellő fedezet és óvatosság nélkül elrendelt s meg nem fizetett építkezé­sekből kifolyólag nemcsak nagy anyagi kár származik a jóhiszemű építési vállalkozókra, hanem nagy erkölcsi kár az egyházközségi intézményre s magára az egyházra is, van szerencsém tisztelettel felkérni Eminenciádat, méltóztassék azokat az egyházközségeket, ame­lyek ilyen építkezések költségeivel a vállalko­zóknak tartoznak, nyomatékosan utasítani, hogy adósságaikat akár az egyházközségi adók lekötésével, akár adománygyűjtéssel, akár köl­csön felvételével, akár egyéb alkalmas módon rendezzék.“ Midőn a miniszteri megkeresésnek meg­felelően újra figyelmeztetem az érdekelteket, hogy az egyházközségekre súlyosodó anyagi nehézségek eloszlatását elsőrendű kötelessé­güknek tartsák és felelősségük tudatában eszerint eljárni törekedjenek, egyben az egy­házközségek vezetőit szigorúan utasítom, hogy minden új építkezési ügynél fokozott óvatos­ságot tanúsítsanak, semmiféle építkezést az egyházi hatóság engedélye és kellő fedezet nélkül ne kezdeményezzenek és mindenképen tartózkodjanak oly ügyletkötésektől, melyek oly kötelezettséggel járnak, mire kellő fedezet előre nincs biztosítva. Mivel pedig több eset­ben az esetleges jelzálogkölcsön telekkönyvi bejegyzése simábban lebonyolítható, ha fel tudják mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulását is, tanácsos ezt is az egyházhatóság útján kikérni. Esztergom, 1932. május 25. Az a súlyos helyzet, mely az államház­tartás egyensúlyának fenntartása érdekében újabb és újabb áldozatra hívja fel az ország polgárait, a lelkészi államsegélyek terén is újabb csökkentés elrendelését tette szükségessé. A vall. és közokt. miniszter úr 877/932. sz. a. arról értesít, hogy a lelkészek részére július, illetőleg január hó 1.-től kezdődő új, vagy magasabb korpótlék folyósítása 1932. július 1.-től 1933. június hó végéig terjedő időre szünetel, a korpótlékilletménv eddig megálla­pított mértéke pedig f. é. július 1.-től kezdő- dőleg 10%-kal csökken. A családi pótlék havi 12 pengőben állapíttatott meg. Esztergom, 1932. május 26. 1429. sz. Korpótlé­kok csök­kentése. A Magyar Püspöki Kar 1931. március 16.-án tartott értekezletén megállapította a kath. elemi iskolák beiratási díjaira vonatkozó szabályzatot, amely mull évi X. számú kör­levelemben olvasható. Ennek 9. ij-a úgy ren­delkezik, hogy a beiratási díjnak a könyvtár­alap céljait szolgáló felerésze az illetékes egy­házmegyei főtanfelügyelőséghez küldendő be. Mivel a pénz beküldése és újból való vissza­utalása nehézkesnek és költségesnek mutatko­zik, a Magyar Püspöki Kar legutóbbi értekez­letének határozatából kifolyólag megengedem, hogy a beiratási díjaknak a kölcsöntanköny vek és iskolai könyvtár céljait szolgáló fele a helyi illetékes egyházközségi képviseletek kezelésé­ben maradjon, melyek az összegnek szabály­zat szerint való felhasználásáról a főtanfel­ügyelői hivatalnak évenkint elszámolni köte­lesek. Esztergom, 1932. május 25. 356. i. sz. El. iskolai beiratási díjak köl- csönkönyv- tári felének mikénti ke­zelése. A püspöki kar f. é. március 16.-iki ta- nácskozmányában különös elismeréssel emlé­kezett meg az „Elet R.-T.“ kiadásában meg­jelenő Elet, Zászlónk, Nagyasszonyunk és Kis Pajtás című lapokról és terjesztésük érdekében hangsúlyozottan megújította az 1914. évi márc. hó 18.-án hozott következő határozatát: „A püspöki kar óhajtja, hogy a katholi- kus intézetek tanítói és tanári könyvtárai az Elet című heti folyóiratot járassák. A Zászlónk és a Nagyasszonyunk terjesz­tését a középiskolai hittanároktól és a zárdák elöljáróitól elvárja s azokat e tárgyban jelen­téstételre szólítja fel. A Kis Pajtás minden katholikus elemi iskola könyvtára részére az 50 fillér könyv­tári illeték terhére megrendelendő.“ A magam részéről e határozatnak komoly és lelkiismeretes végrehajtását mindazoktól, 5* 404. sz. kz Élet r.-t. lapjainak terjeszté­sére ren­delet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom