Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

I.

3 IV. I rasárnapon és parancsolt ünnepen a böjt és megtartóztatás nem kötelez. Ily napra eső vigiliabőjtöt nem kell előtte való napon megtartani. V. Kivételes felmentvényben részesülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hús­tól való megtartóztatás parancsa alól: 1. Az egész egyházmegye, valahányszor Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó és Kisboldog- asszony, továbbá Szent István első vértanú és Szent István király ünnepe böjti vagy meg- tartóztatási napra esik. 2. Egyes községek, midőn egyháznapjuk, védőszentjüknek ünnepe (búcsúk) böjti vagy megtartóztatási napra esik. 3. A hadsereg, a pénzügyőrség, a csendőr­ség, a rendőrség tagjai és a fogházak személy­zete minden böjti és megtartóztatási napon, kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. VI Kivételes felmentvényben részesülnek a húseledelektől való megtartóztatás parancsa alól: 1. Egyes községek, midőn országos vásár megtartóztatási napra esik. 2. Eg};es személyek: a) a gyári munkások és mindazok, akik vendéglőkben kénytelenek étkezni, minden napon, kivéve hamvazószerdát, nagyhét két utolsó napját, karácsony és pünkösd vigíliáját; b) a vonatvezetők, az utasok és mind­azok, akik egészségük helyreállítása céljából fürdőhelyeken tartózkodnak hozzátartozóikkal együtt; alamizsnából élő szegények, továbbá n függő viszonyban levő személyek (pl. cse­lédek), ha böjti eledelt nem kapnak, minden napon, nagypénteket kivéve; c) az V. 3. alatt felsoroltak családjai minden napon, kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. VII. Az évnek minden böjti napján sza­bad az ételeket zsírral elkészíteni és meg van engedve az enyhített böjti napokon, ugyanazon étkezés alkalmával húst és halat enni. VIII. A hústól való megtartóztatásra kö­teles minden katholikus hivő, ki hetedik élet­évét betöltötte. A teljes böjt, mely magában fog­lalja úgy a húseledelektől való megtartóztatást, valamint a csak egyszeri jól lakást, azon katho- likust kötelezi, ki huszonegyedik (21) életévét betöltötte, de hatvanadik (60) évét még el nem érte. Azon teljes böjtre kötelezettekre nézve azonban, kik fáradságos munkát végeznek, a többszöri jóllakás tilalma nem vonatkozik. IX. Aki az elsorolt felmentvényeket igénybe veszi, az Apostoli Szentszék ezen elnéző kegyességére az irgalmasság lelki és testi cselekedeteinek gyakorlásával, buzgóbb imádság, valamint alamizsnaosztogatás által iparkodjék magát érdemessé tenni. Esztergom, 1932. január 10. Az alapítványi misékre nézve, melyeknek tőkéi elértéktelenedtek, a folyó évre kiterjesz­tem ugyanazt a rendelkezésemet, mely az előző években érvényben volt. Tehát az ala­pítványi tőkék összesített jövedelme fejében annyi csendes szentmise mondandó az alapít­ványt tevők szándékára, ahányra a kamat- jövedelemből telik, egyre-egyre 1 P stipen­diumot számítva. Amennyiben az összes kamat- jövedelem egy csendes mise stipendiumára sem elegendő, a lelkész egy csendes misét tartozik felajánlani az összes alapítványt tevők szándékára. Esztergom, 1932. január 10. 88. sz. Alapítványi misék össze­vonása. Alábbiakban közlöm az esztergom-belvá­rosi plébánosnak nyilatkozatát, melyet nálam benyújtott: „Mivel rólam Esztergomban olyan híre­ket terjesztenek, hogy mostani főpásztorom­mal szemben sokszor és mások előtt is tisz­teletlen voltam, intézkedéseivel pedig szembe­helyezkedtem s ezzel őt súlyosan megsértet­tem és nyilvános botrányt okoztam : ezennel papi becsületemre — és ha kell, eskü alatt is — kijelenteni, hogy az utolsó négy esztendő alatt sem világi emberek, sem paptestvéreim előtt soha mostani főpásztoromról tiszteletle­nül nem beszéltem vagy nyilatkoztam, sem pedig intézkedéseit, különösen azokat, ame­lyek engem közvetlenül, vagy közvetve érin­tettek, nem hány forgattam s ellenük nem izgattam. Mikor ezt iinnepiesen kijelentem, tudom jól, hogy ha nyilatkozatom nem felelne meg a valóságnak, akkor csakugyan igaz volna, hogy főpásztoromat durván megsértet­tem és nyilvános botrányt okoztam. Kijelen­tem azt is, hogy nemcsak megengedem, hanem kérem is, hogy ez a nyilatkozatom az „Eszter­gom1', továbbá az „Esztergom és Vidéke“ c. helyi lapokban és ahol főpásztorom ezen kívül még elrendeli, akár ismételten is nyil­vánosságra hozassák. Esztergom, 1932. január 9. Mátéffy Viktor s. k., belvárosi plébános.“ Esztergom, 1932. január 12. 72. sz. Mátélfy V. nyilatko­zata. Tudomásulvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak f. évi november 20.-án 865 — 1—153—1931. szám alatt kelt és a királyi tanfelügyelőkhöz intézett rendeletét: Az államsegélyes nem állami elemi iskolai tanítói és óvónői állások betöltése tárgyában 1929. évi 865—0 — 666. szám alatt kelt rende­let kiegészítéséül és az 1930. évi 865 — 0—53. szám alatt kelt rendelet módosításául tudó­1002/1931. i. sz. Nemállami elemi iskolai taní­tói és óvónői állások betöltése tárgyában. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom