Circulares litterae dioecesanae anno 1932. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
VII.
38 2456. sz. Egyházi művészeti összeírás. 2271. sz. Elemi iskolai beiratási díjak inter- nátusi fele. Fölhívom főegyházrnegyém plébánosait (lelkészeit), hogy az egyházközségük területén található egyházi épületeket, a régi és a mü- vészetileg értékes újabb egyházi fölszerelési tárgyakat a következő utasítások figyelembevételével három példányban összeírják. Az egyházi épületek rovata alatt leíran- dók a templomok, kápolnák, szabadon álló szobrok, keresztek, kálváriák, kolostorok, lelkészlakok, katolikus iskolák, kát. intézmények házai. Jelezni kell a méreteit, az építészeti anyagot jífal, menyezet, padozat, tető, kapu, ajtó, ablak anyaga), állapotát, az esetleges rongálódás okait, az építés korát, stijjét, a tervező és kivitelező nevét (ha ismeretes)) az épületekre vonatkozó történeti adatokat. Hégi egyházi épületek még látható romjait, vagy még ismeretes helyét, valamint az egyház tulajdonából kiesett egyházi épületeket is föl kell említeni. Azután összeírandók az egyházi épületekben vagy azokon kívül található, de egyházi tulajdonban levő műtárgyak, amelyek régiségüknél vagy művészi jellegüknél fogva értékesek: szobrok, domborművek, festmények, faragott kövek, mozaikok, stukkók, színes üvegek, fafaragványok stb.; majd a régi és művészi szent edények, liturgikus tárgyak, ereklyetartók, egyházi ruhák; régi orgonák, harangok, órák; a régi kéziratok, metszetik, nyomtatványok, bekötési táblák. Mindezeknél a tárgyaknál a tárgy megnevezésén és rendeltetésén kívül föl kell jegyezni a méreteket, az anyagot, a stílust, a készítés technikáját, korát, a mestert, a donátort, az esetleges föliratokat, a hitelesítő vagy mesterjegyeket, címereket stb. Ha akár valamely épületről vagy egyházi műtárgyról irodalmi publikáció jelent meg, metszet vagy fotografia készült, azt is jelezni kell és lehetőleg a jegyzékhez mellékelni. Az összeírásokat a főegyházmegyei Egyházművészeti Bizottságnak általam kiküldendő tagjai a helyszínen fogják fölülvizsgálni, kijavítani és kiegészíteni. Egy példány a plébánián marad, kettő pedig a helyszíni fölülvizs- gálás után a főegyházmegyei hatóságnak beküldendő. Esztergom, 1932. augusztus 15. A vall. és közokt. miniszter űr az elemi iskolai beiratási díjak újabb szabályozásáról és felhasználásáról szóló 1930. VII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1882 —4—674—1930. szám alatt kiadott rendeletet 63,8X8/1932. sz. alatt módosította (1. Budapesti Közlöny július 3-iki számát). Eszerint a miniszter úr három külön alapot létesített és a katholikus elemi iskolák tanulói után fizetett beiratási díjaknak inter- nátusi fele ezentúl a Katholikus Tanítói Inter- nátusok Alapja javára fizetendő be a 65.395 számú póstatakarékpénztári csekkszámlára. Midőn ezt miheztartás céljából közlöm, egyben elrendelem, hogy fennhatóságom alá tartozó egyes elemi iskolák vezetői minden polgári év végével az egyházmegyei főtan- felügvelőség címére pontos jelentést küldjenek az év folyamán e címen befizetett összegekről. Esztergom, 1932. augusztus 17. A polgári kötéshez szükséges külföldi anyakönyvi kivonat megszerzése a legtöbb esetben annyira körülményes, hogy néha a feleknek hónapokig kell várniok, amíg azt kézhez kapják. Ezért egyik határszéli egyházmegyénk püspöke megkereste a m. kir. igazságügyminiszter urat s felkérte, tegye lehetővé, hogy elszakított területen született egyének polgári kötése alkalmával az állami anyakönyvi hivatalok fogadják el az odaáti lelkészi hivatalok állal kiállított A"eresz//eue/e/»'ef, melyeknek beszerzése sokkal könnyebb. A m. kir. igazságügyi miniszter úr f. évi február hó 23-án kelt 46.404/1931. I. M. II. iio. sz. átiratában álláspontját alábbiakban körvonalazta: „Ismerem azt a súlyos helyzetet, amelybe a trianoni szerződéssel az utódállamokhoz átcsatolt területeken született házasulok rendszerint önhibájukon kívül kerülnek azáltal, hogy a házasságkötésükhöz szükséges állami születési anyakönyvi kivonataikat vagy egyáltalában nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudják megszerezni. E helyzet orvoslása s illetőleg a nehézségek kiküszöbölése vagy legalább enyhítése céljából tárcám ügykörében már eddig is több intézkedés történt. Figyelemmel továbbá az említett nehézségeknek újabban tapasztalt és különösen a fizetési eszközök forgalmának korlátozására vonatkozó rendelkezések következtében beállott lényeges fokozódására, további lépésként utasítottam a házassági ügyek elintézésével foglalkozó magánjogi ügyosztályomat, hogy a jövőben olyan esetben, amelyben a trianoni szerződéssel utódállamhoz átcsatolt területeken az állami anyakönyvvezetés életbelépése (1895. évi október hó 1. napján) után született házasuló nem állami, hanem felekezeti születési anyakönyvi kivonatát (keresztelési bizonyítványát) mutatja be, azt a házasuló születési adatainak megállapításánál fogadja el, annak vizsgálata nélkül, hogy a házasuló az 2144. sz. Házasságkötéshez szükséges külföldi anyakönyvi kivonat megszerzése.
