Circulares litterae dioecesanae anno 1931. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
III.
12 895. sz. A párbér- váltsághoz való hozzájárulással a helyben nem lakó hívek is megterhelhetők. nyes rendelkezések, nevezetesen a jövedelem- és vagyonadókról szóló 1927. évi 500/P. M. sz. H. Ö. 80. §-a határozottan tiltja! Egyes egyházközségek — teljesen félreértve a budapesti adóztatási módot, — a törzsadók mellett a jövedelemadó alapján is próbáltak adót kivetni, az ily, a törvényes rendelkezésekkel ellenkező adóknak az együttes kezelésben leendő bevonását azonban tekintet nélkül a kivetett adók %-ára, minden egyes esetben betiltottam, aminek folytán az illető egyház- községek eddig még minden esetben kivetésüket helyesbítették is. Abból, hogy a kereseti adó a felekezeti iskolai adó alapjául szolgálhat, per analogiam nem lehet arra következtetni, hogy ilyen felekezeti iskolai adó a jövedelemadó alapján is kivethető. Eltekintve attól, hogy az adókivetéseket analógiára alapítani nem lehet, ilyen analógia tényleg nem is létezik, mert a kereseti adót még legtávolabbról sem lehet a jövedelemadóval vonatkozásba hozni, mert az egyik tárgyi adó, a másik pedig személyi, az előbbeni bizonyos kereseti forrásokkal kapcsolatos jövedelmeket, az utóbbi viszont az egyén összjövedelmét érinti. Az ügyvéd és orvos nemcsak jövedelemadót, hanem kereseti adót is fizet. Ezekre való tekintettel N. N. \-i lakos terhére szabálytalanul kívánják a jövedelem- adó alapul vétele mellett kivetni a felekezeti iskolai adót. Minthogy azonban az ideiglenes házadómentesség kizárólag csak az állami adóra és bizonyos esetekben a községi pótadóra vonatkozik, nincsen elvi akadálya annak, hogy N. N.-nek X. községben levő ideiglenesen adómentes háza után számított eszményi házadó alapján százalékos felekezeti iskolai adóval megrovassék. Budapest, 1930. évi december hó 30-án. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás, miniszteri tanácsos. Esztergom, 1931. március 23. Azok az egyházközségek, amelyek a párhérrendezés tárgyában kiadott 49765/1924. I. számú vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszteri rendeletnek b) pontját, — amely a párbérváltság előállításánál az általános és arányos teherviselés elvének érvényesítését írja elő, — a párbéregyezségek megkötésénél szem előtt tartották, az egyezségben több helyen kimondották, hogy a váltság fele a párbérfizetésre köteles párokra egyenlő arányban, másik fele pedig az egyházközség területén állami adót fizető róm. kát. vallásé adózókra állami adójuk (föld-, ház- és kereseti adó) arányában fog kivettetni. A kivetésnek ezt a módját egyes helyeken az egyház- község területén állami adót fizető, de helyben nem lakó hívek sérelmezték s mert a kivetés elleni fellebbezésük nem vétetett figyelembe, felülvizsgálati kérelemmel fordultak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz. Ilyen felülvizsgálati kérelemre hozta meg a minisztérium az alább egész terjedelmében közölt elvi jelentőségű döntést, amellyel a kérelmezők panasza elutasíttatik s egyben kimondatik, hogy a párbérváltság előállításába a helyben nem lakó, de az érdekelt egyház- község területén adózó róm. kath. hívek is bevonhatók. A miniszteri döntés így hangzik: „A ..........-i párbérváltság kivetése ellen b irtokostársai nevében is közvetlenül hozzám intézett beadványára a következőkről értesítem. —- A párbértermészetü szolgáltatások rendezése tárgyában kiadott 49.765/924. I. sz. köriratom értelmében a ..........-i egyházi alkalm azottak párbérváltságának rendezése céljából ..........-ben 1925. évi április hó 16-án az e gyházmegyei főhatóság megbízottja és a járási főszolgabíró közbenjöttével községi képviselőtestületi és róm. kát. iskolaszéki együttes ülés tartatott, melynek eredményeként az egyházi alkalmazottak párbér-, deputátum-, földmunkaváltság- és egyéb járandóságai egyezség útján rendeztettek. A létrejött egyezséget az egyházmegyei főhatóság 1925. évi április hó 21-én 1706/925. sz. a. jóváhagyta s az egyezség 36.556/925. I. sz. a. itteni részről is tudomásul vétetett. — A párbérrendezésnek egyik alapelve, hogy a párbérfizetés terén eddig mutatkozott aránytalanságok kiküszöböltesse- nek s az egyenlő mértékben való fizetés helyett az általános és arányos teherviselés elve jusson érvényre. Ennek az elvnek megfelelően állapíttatott meg a ..........-i egyezségben a p árbérfizetés oly módon, hogy a megállapított váltságnak felét az összes párbérfizetésre köteles párok fizetik egyenlő arányban, másik fele pedig egyenes állami adó (föld-, ház-, általános kereseti adó) arányában vettetik ki. — A párbérfizetésbe — mint azt már több döntésemben kifejezésre juttattam, — a helyben nem lakó, de az érdekelt plébánia területén birtokos róm. kát. adózó hívek is bevonhatók. — Ez alapon lettek a panaszosok, mint a ..........-i plébánia területén birtokos, de m ásutt lakó róm. kát. hívek párbérrel megterhelve. — Mindezekre való tekintettel a panaszt elutasítom. — Budapest, 1931. évi január hó 12-én. — A miniszter rendeletéből: Dr. Madarász István s. k., miniszteri tanácsos.“ Esztergom, 1931. február 24.
