Circulares literae dioecesanae anno 1928. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
I.
4 V8 része templomi szükségletekre, (gyertya, miseruhák stb.) fordítandó, azért a misealapítványi tőkének is megfelelő, vagyis Vs része illetékegyenértékmentes az 1881. évi XXYI. t.-c. 24. § d) pontja értelmében. III. Szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok. Ezekre vonatkozólag is ajánlatos, hogy a plébánosok hívják fel az alapítványt tevőket, vagy azok örököseit és utódait, hogy kegyelettel viseltessenek elődeik rendelkezése iránt és pótolják az elértéktelenedett alapítványi tőkéket. A szobor- és keresztalapítványok tőkéinél a pénztárkezelőknek ugyanazt az eljárást kell követniük, mint a misealapítványi tőkéknél, aszerint amint ingatlanba, állampapírba, részvénybe vagy betétbe vannak fektetve. A devalvált betéti tőkéket itt is össze kell vonni és a számadásba pengőértékben bevezetni, annak megjelölésével, hogy mily célra szolgálnak. Ezúttal megállapítom, hogy új kereszt felállításához szükséges alapítványi tőke: fa- keresztnél legalább 40 P, kőkeresztnél legalább 80 P. * A pénztári napló és a számadások köny- nyebb vezetése céljából minden plébánián — lehetőleg — négy betéti könyv legyen ; ú. m. a) a szorosan vett templompénzről, b) a misealapítvány betéteiről, c) a szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok azon tőkéiről, amelyeknek kamatai éven- kint felvétetnek, pl. iskolai könyvekre; d) a szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok azon tőkéiről, amelyeknek kamatai évről- évre tőkésíttetnek és csak szükség esetén — pl. valamely kereszt restaurálására — használtatnak fel. Ott, ahol nagyobb számú alapítványok vannak, esetleg minden egyes alapítványról külön betéti könyv lehet, a kamatok könnyebb kiszámítása céljából. X Amely plébániahivatal kezelése alatt álló összes tőkék, ú. m. a templom-, a mise-, kereszt- és egyéb alapítványok tőkéi együttvéve nem emelkednek 1 P-re, ott ezen összeg mint templomtőke vezettessék a számadásba. Ha a különféle alapítványi tőkék együttesen nem tesznek ki 1 P-t, akkor ezen összeg beolvasztható a templom tőkéjébe, de az 1927. évi bevételi számadás Észrevételek rovatában feljegyzendő, hogy az alapítványi tőkék is bennfoglaltaknak, hogy ígjr nyoma legyen, hova lett az alapítványok pénze. A Főegyházmegyei Alapítványi Pénztárnál elhelyezett misealapítványok tőkéi annyira devalválódtak, hogy egyetlen egy csendes mise alapítványának sem felelnek meg, azért ezek a misealapítványok az egyes templomok számadásából teljesen kihagyandók. Ezek helyett itt fog gondoskodás történni egy csendes szentmise végzéséről ad intentionem fundatorum. Az alapítványi pénztárnál elhelyezett többi tőkét, ú. m. a szorosan vett templom- pénzt-, a kereszt-, szobor- és iskolaalapítványok, továbbá a harangok tőkéjét épen úgy kell átszámítani pengőre és bevezetni a számadásba, miként ezt a plébánosok a közvetlen kezelésük alatt lévő tőkékkel teszik. A Főegyházmegyei Alapítványi Pénztár vezetősége tudomására fogja hozni a kér. alespereseknek — a plébánosokkal való közlés végett — az egyes egyházak tulajdonához tartozó templomi, kereszt-, iskola- és egyéb alapítványi tőkék és esetleges kamatok Í927. évvégi összegét, továbbá azt, hogy ezen tőkék milyen értékbe vannak fektetve. Azokról az összegekről, amelyeknek devalvált értéke 1 pengőnél kevesebb, nem kapnak értesítést az egyes lelkészi hivatalok. Ezek a számadásokból kimaradnak s csak az Alapítványi Pénztárban fognak kom- masszáltan nyilvántartatni. Minthogy a mise- és egyéb alapítványok számadását legközelebb csak az 1930. évről kell felterjeszteni (lásd az 1922. évi Egyház- megyei Körlevelek V. számát), addig is a számadásra kötelezettek ezen alapítványok házi példányát, vagyis törzskönyvét állítsák össze az 1927. évi állapot szerint pengő értékben. IV. Leltárak. 1. A szerelvények leltára. Ebben a becsesebb tárgyak értékét is fel kell tüntetni pengőben, amint ez elő van írva. Az egyes tárgyak a Szabályzat fejezetei szerint (62. lap) csoportosban dók, hogy ne kerüljenek egy fejezetbe össze nem tartozó tárgyak. A szerelvények leltárába nem kell bevenni a gyümölcsöző vagyonságot képező ingatlanokat, értékpapírokat és betéteket, ezek nem tartoznak a szerelvények közé. 2. A gyiimölcsöző vagyonsági leltár. A templom vagy az alapítványok ingatlanainak becslése az 1914. évi 2007. sz. alatt kiadott rendelet szerint történjék; (1. az Egyházmegyei Körlevelek 1914. évi folyamának 86. lapján), vagyis a földadó százszorosa veendő becsértékül, természetesen pengőben. Minthogy a devalvált kötvények névértékűk szerint nem vétettek fel a számadások törzs- és szorgalmi tőkéinek rovatába, magától érte-