Circulares literae dioecesanae anno 1927. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

III.

12

képpen pedig a rendőrhatóságoknak és köz- biztonsági szerveknek egyik legfontosabb feladata. E feladat keretében is kiemelkedik jelentősége miatt a fogékonyabb természetű ifjúság lelki és erkölcsi épségének megóvása az erkölcsi szempontból káros külső behatásoktól, mert ez a feladat már egyszersmind fokozott mérvben nemzetvédelmi hivatás is.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az utolsó évtized zivatarai és főként a külföldről besziiremkedő káros befolyások közerköl- csiségiinket is megtámadták és annak színvonalát süllyesztették, a hatóságok pedig — részben a fennálló rendelkezések hiányossága miatt is — e veszéllyel szemben — kevés kivételtől eltekintve — kellő eréllyel nem védekeznek.

E káros folyamat erkölcsromboló hatásának megakadályozása és a magyar társadalom erkölcsi színvonalának megvédése érdekében — az eddigi rendelkezések kiegészítéséül — a következőket rendelem :

1. §. A rendőrhatóságok kötelesek mindennemű nyilvános színi vagy egyéb előadást, mutatványt és mulatságot erkölcsrendészeti szempontból az eddiginél fokozottabb mértékben ellenőrizni. Az 1881 : XXI. törvénycikk 7. §-ának d) pontjában, valamint a 90.089/1919. B. M., a 64.573/1901. B. M. és a 229.230/1925. B. M. sz. rendeletben és egyéb jogszabályokban biztosított törvényes intézkedésekkel kötelesek továbbá megakadályozni azt, hogy olyan darabot, egyes számot vagy mutatványt előadjanak, amely akár a tárgyánál fogva, akár a szereplők magatartása miatt nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközik, nemkülönben azt is, hogy a jóízlésbe ütköző táncokat, avagy egyéb táncokat a közerkölcsiséget vagy a jóízlést sértő módon nyilvánosan táncoljanak.

Az engedélyes vállalatok, továbbá az egyes mulatságok rendezői kötelesek módot nyújtani arra, hogy az illetékes elsőfokú rendőrhatóság kiküldöttjei az előadások stb. ellenőrzését minden akadály nélkül gyakorolhassák. A belügyminiszter, mint legfőbb erkölcsrendészeti hatóság, ezt az ellenőrzést az elsőfokú rendőrhatóság helyett kiküldöttjei útján bármikor közvetlenül is gyakorolhatja.

2. §. A rendőrhatóságok kötelesek rendszeres és hatékony ellenőrzéssel arról is gondoskodni, hogy a közerkölcsiség az érvényben levő, valamint az alábbi rendőri rendelkezések pontos végrehajtásával az utcákon és egyéb nyilvános helyeken is biztosíttassák.

3. |. Az utca és általában a nyilvános helyek erkölcsi színvonalának emelése végett tilos:

1. nyilvános helyen (utcán, személy- szállító közlekedési járóművön stb.), vagyis

egyáltalában minden olyan helyen, amely a nagyközönség részéről megközelíthető, minden káromkodás, továbbá minden olyan hangos trágár beszéd, olyan ocsmány kifejezés használása, vagy szeméremsértő mozdulat vagy taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó ízlését és erkölcsi érzését sértse;

2. nyilvános helyen tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismerkedési célból, alkalmatlankodva, akarata ellenére megszólítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó módon terhére lenni, őt akarata ellenére követni, avagy neki tisztességtelen ajánlatot tenni;

3. nyilvánvalóan szeméremsértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy egyébként a jóízlést durván sértő sajtóterméket (1914: XIV. t.-c. 2. §-a), képet, szobrot vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatja, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kínálni vagy árusítani;

4. nyilvános helyen bármily természet- ellenes fajtalanságra való felhívás, vagy ennek látszatát keltő mindennemű feltűnő viselkedés (tolakodó megszólítás, követés, illetlen tag- lejtés stb.).

4. §. Aki a 3. §-ban foglalt rendőri tilalmak valamelyikét megszegi vagy annak megszegésében bármi módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s őt 15 napig terjedhető elzárással és 80 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni.

A 3. §. 1. pontjában felsorolt cselekmények akkor is megállapítják a kihágás tény- álladékát, ha azokat nem intézik is kifejezetten más személyhez, vagy nem követik el sértő szándékkal.

E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. állami rendőrség működése területén a m. kir. államrendőrségnek a hatáskörébe tartozik.

5. §. Az utcán vagy egyéb nyilvános helyeken akár egyenruhában, akár polgári öltözetben szolgálatot teljesítő rendőrhatósági közegek, illetve közbiztonsági szervek kötelesek a 3. §. 1., 2., 4. pontja esetében a közönséget, illetőleg a védelemre szoruló nőt vagy serdülő ifjúságot a legteljesebb törvényes védelemben részesíteni és a tilalmazott büntetendő cselekmények elkövetői ellen a feljelentést haladéktalanul megtenni.

A közbiztonsági szerveket a nyilvános helyek erkölcsrendészeti ellenőrzésével kapcsolatos ennek a feladatuknak lelkiismeretes teljesítése tekintetében az elsőfokú rendőr-