Circulares literae dioecesanae anno 1925. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
I.
o benefactorum fini suo satisfacere valet. His omnibus, qui operum beneficentiae haud obliti, oblatis suis ad allevianda onera mea concurrebant, gratias ago, quas possum maximas. Persuasum habeant quod uni ex his minimis, qui hic in spem ecclesiae succrescunt, fecerunt, hoc ipsum fecisse et mihi ipsi, cui incumbit onus curandi, ut ADioe- cesis et numero sufficientes et omnibus virtutibus fulgentes habeat sacerdotes. Huic gratiarum actioni jungo et alteram pro votis ad festa natalitia Domini et vicem annuam mihi oblatis. Maximo certe mihi erit gaudio, si vos porro quoque videro currentes in viam mandatorum Domini, fidelibus curae vestrae creditis in omnibus optimo praeeuntes exemplo. Deus autem erit nobiscum, si nos fuerimus cum eo, si ei toto corde servierimus, si nos immaculatos custodierimus ab hoc saeculo. Ipse concedat nobis et vobis, ut anno sancto omnia nostra desideria iusta adimpleantur. Hac occasione rogo Vos, ut et communitatibus ecclesiasticis et monialibus et sororibus intra ambitum parochiae degentibus, quae ad festa natalitia Domini et caput novi anni mei memores factae sunt, data occasione nomine meo gratias agere velitis. Gratia Domini nostri Jesu Christi vobis- cum. Charitas mea cum omnibus vobis. Strigonii, die 1. Januarii 1925. lit), sz. Párbéríize- tési kötelezettség tárgyában miniszteri döntés. Megfelelő tájékoztatás végett közlöm a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak múlt évi február hó 19-én 16.868/1924. szám alatt kelt s Nógrádvármegye közigazgatási bizottságához intézett rendeletét : „Dr. N. N. párbérjárandóságának törlése tárgyában keletkezett iratokat azzal küldöm, hogy a közig, bizottság által fenti ügyben 1419/1923. alatt hozott véghatározatot indokainál fogva helyben hagyom.“ A tényállás a következő volt: Dr. N. N. nyug. járásbiró a reá kivetett párbérkövetelést megfelebbezte azon a címen, hogy ő eddig párbért nem fizetett és hogy a nemesek és lionoratiorok minden párbérfizetés kötelessége alól mentesek voltak országszerte, amint e két osztály 1848. előtt minden adófizetés alól mentes volt. A felebbezést a vármegye közig, bizottsága elutasította, ezen elutasító véghatározatot hagyta jóvá a miniszter úr, elfogadván a vármegye helyes megállapítását, hogy az állami és városi tényleges és nyugalmazott tisztviselők és szolgák ebbeli minősége nem szolgál jogalapul arra, hogy a párbérfizetés alól felmentessenek. Ezen döntés fedni látszik az 1848. évi VIII. tc.-nek az addig kiváltságosak adómentességét ellörlő intézkedését, mely szerint „Magyarország és a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és arányosan viselik. “ Esztergom, 1925. január 2. Múlt évi V. sz. főpásztori körlevelemben (21—23. 11.) közzétettem azt az enciklikát, t amellyel dicsőségesen* uralkodó XI. Piuspápa* az 1925. évi szentévet meghirdette. Hogy a szentévnek kegyelmeiről és különös kiváltságairól úgy Tdő Papjaim, mint a gondjaikra bízott hívek pontos tájékozottsággal bírjanak, a következőkben rövid és áttekinthető összefoglalásban közlöm a Szentséges Atyának azt a három konstitucióját, amelyet ide vonatkozólag kiadott. Az első „Ex quo primum“ kezdetű kon- stitució szerint a szent évben minden búcsú, mely az élők által nyerhető, in orbe fel van függesztve. Kivételt képeznek: a) a búcsú, mely in articulo mortis nyerhető; b) az „Angyali üdvözlet " elmondásával a reggeli, déli és esti harangszókor egybekötött búcsú ; c) a negyvenórai szentségimádáshoz fűzött búcsú : d) a búcsú, melyet azok nyernek, kik elki- sérik az Oltáriszentséget, midőn azt a pap a beteghez viszi; e) a Portiuncula-bucsú, de csak Assisiben. A másik a „Si unquam alias“ kezdetű konstitució, mellyel a Szentatya a római poeni- tentiáriusoknak és más kijelölt gyóntatóknak a legmesszebbmenő meghatalmazásokat adja a zarándokok gyóntatására, amelyek között nevezetes, hogy a négy patriarkális bazilikának a jubileumi búcsú elnyerésére előírt tiz- szeri látogatását szükség esetén háromra leszállíthatják, úgy azonban, hogy ez által a Szentatya szándékára való imádkozás kötelezettsége ne szenvedjen semmi változást. A meghatalmazott gyóntatok gyóntatószékei e felírással lesznek ellátva: Poenitentiarius Sancti Jubilaei. Végre „Apostolico muneri' kezdetű kon- stituciójában a Szentatya a jubileumi búcsú kegyelmeiben római zarándoklás nélkül is részesíti a következőket: 1) az összes szerzetesnőket, a közös életet élő oblatákat és ter- tiariákat jelöltnőikkel, novíciáikkal, bennlakó vagy félbenlakó növendékeikkel és összes háztartásukban élő személyzetükkel együtt; 2) a más, világiak által vezetett nőnevelő intézetekben lakó nőket (in gynaeceis seu conser- vatorio degentes); 3) a remete-életet élő szerzeteseket ; 4) a fogházakban letartóztatottakat és az ellenség fogságában levőket; 5) a mindkét nembeli betegeket és gyengélkedőket, a kiknek egészségi állapota a jubileumi év egész 117. sz. \z 1925. évi izentév kegyelmei és kiváltságai.
