Circulares literae dioecesanae anno 1925. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
u házmegyei engedély vagy meghagyás alapján rendelhetők meg. A kér. tanfelügyelők iskolalátogatásaik alkalmával e ponton is szigorú ellenőrzést kötelesek gyakorolni. Esztergom, 1925. május 10. 1674. sz. Kath. tanítónői Otthon javára illeték szedése elrendeltetik. A katholilcus tanítónők orsz. egyesületének kérelmére a püspöki kar f. évi március 18.-án hozott határozatához képest elrendelem, hogy egy létesítendő tanítónői otthon javára az elemi iskolák kivételével minden kath. j iskola leánytanulóitól egyenkint 50 aranyfdlért szedjenek a beiratáskor az igazgatók. Ez az összeg az egyházi főhatóságnak küldendő be, amely azt a megjelölt célra a kath. tanítónők orsz. egyesületének elnökségéhez fogja juttatni. A kath. polgári iskolák a jövőben ne fizessenek az általános polgári isk. házalap javára s ha lehet, az eddig tévedésből fizetett összegeket is szerezzék vissza a kath. tanítónői otthon számára. Esztergom, 1925. május 10. . 975. sz. Óraadó hitoktatók díjazása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 233/1925. sz. a. kelt és az Egyházmegyei Főhatóságokhoz intézett köriratában kijelentette, hogy a hittant csak mellékfoglalkozásként tanító óraadó hitoktatók közül az állami költségvetés terhére csak azok díjaztatnak, akik bármilyen állami tanintézetben, vagy bármilyen gimnáziumban, reál- és leányközépisk'o- lában és képzőben tanítanak. Az ismétlő tankötelesek hitoktatóinak azonban még abban az esetben sem ad az állam hitoktatásért díjazást, ha az ismétlő iskola, vagy gazdasági továbbképző ismétlő iskola állami elemi iskolával kapcsolatos, mert a népoktatási törvény 50. íj-ából világosan kitűnik, hogy az ismétlő tankötelesek részére a törvény követelményeinek megfelelő oktatásról a polgári község köteles gondoskodni és így a hitoktatás díjazása is az 1868. XXXVIII. t.-c. 57. §-a szerint, illetve az 1902. évi 44246. sz. alatt kiadott Utasítás 70. íj-a értelmében történik. Esztergom, 1925. március 31. 1748. sz. Miniszteri rendelet a nem állami tanítói állások utál esedékes nyugdíj- járulekok tárgyában. A nm. vk. minisztériumnak a nem állami tanítói állások után esedékes nyugdíjjárulékok kivetésére és beszolgáltatására vonatkozó rendeletét azzal közlöm, hogy annak pontos végrehajtására az illetékes tényezőket anyagi felelősség mellett kötelezem. „A nem állami tanszemélyzet orsz. nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó tanintézetek fentartói által fizetendő járulékot — az 1924. évi XXVIII. törvénycikkel nyert felhatalmazás és az 1924. évi 7001. M. E. szánni kormány- rendelet határozmányai alapján, az 1924. évi 95.000/IX. sz. körrendelet XIÍ. fejezetében felsorolt csoportok szerint — az 1925. évi július hó 1-től kezdődőleg további intézkedésig az alábbi összegekben állapítom meg: 1. az A) 2. a B ) 3. a C) I. a ü) 5. az E) fi. az F) csoportba tartozó állások után havi 012.000 és (1) 374.000 306.000 221.000 204.000 136.000 K. A fenti járuléknak 10/13-ad része a lentartót, 3/13-ad része pedig az alkalmazottat terheli, az egész összeget azonban a lentartó tartozik beszogállalni. Ä fenti összeg nem szállítható le azon a címen, hogy az állás üresedésben van, vagy hogy a fentartó az alkalmazottól a reá eső részt nem hajtotta he. Ezek a járulékok mindenkor a hó elsején esedékesek és a hó utolsó napjáig kamatmentesen fizethetők he. Figyelmeztetem az iskolafentartókat, hogy az 1924/25. költségvetési évre előírt és még hátralékos járulékot a jolyó év június hó 30-ig a 65.381. számú csekkszámlára saját érdekükben annál is inkább fizessék be, mert az 1925. évi június hó 30-án papírkoronára átszámított hátralékos összeget nemcsak késedelmi kamatok, hanem súlyos terhet jelentő intési és behajtási pótdíjak is terhelni fogják. Budapest, 1925. május hó 7-én Gróf Klebeisberg Kuno s. k.“ Esztergom, 1925. június 3. Az 1925. évi általános kereseti adó, továbbá a jövedelem- és vagyonadó kivetése tárgyában kibocsátott 19900. számú rendelet 5. íj-ának hj pontját a Tdő lelkészkedő Papság figyelmébe ajánlom. E pont a következő rendelkezést tartalmazza: „Azok az egyházi java- dalmasok és magánszolgálati alkalmazottak, akiknek az 1921. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2400 aranykorona értékét, vagyis 36,000.000 papírkoronát nem haladta meg és ezenkívül más jövedelmük nem volt, vagy ha más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona értékét, vagyis 7,500.000 papírkoronát nem haladta meg, jövedelemadóra nem tartoznak vallomást adni és ezen adó alól mentesek.“ Esztergom, 1925. március 31. 868. sz. Lelkészek adózása.
