Circulares literae dioecesanae anno 1924. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
V.
21 3165. sz. A szent évi jubileum meghirdetése. Szentséges Atyánknak, XI. Pilis Pápának a szent év meghirdetésére vonatkozó en- ciklikája: ..Az 1925. szent évi általános jubileum meghirdetése. PIUS PÜSPÖK Isten szolgáinak szolgája, az e levelet olvasó összes híveknek üdvöt és apostoli áldást! Az egyház — Istennek végtelen irgalmasságát példaképen szem előtt tartva — időnként megkísérli, hogy különös utón és módon is a bűn kiengesztelésére és az élet megjavítására indítsa és szólítsa az embereket, kik az üdvösség rendes eszközeit a kath. hittől elidegenített akaratból vagy közömbösségből és tunyaságból elhanyagolják és az elkövetett vétkeikért Isten megítélése szerint járó büntetésekkel nem is törődnék, annál kevésbbé fontolják meg azokat alaposan és hatásosan. A lelkek megújítására ilyen rendkívüli és kedvező alkalmat nyújt, Kedves Fiaim, a nagy jubileum, amelyet az ősök szokása és rendelése szerint ebben az örök városban a következő évben ünnepiünk. Mint tudjátok, ezt az évet Szent Ennek is szokás nevezni, mert szent szertartások közt kezdődik, folyik és bevégződik s mert az erkölcsi szentség fejlesztésére a legkiválóbban alkalmas. Ha valaha, úgy leginkább most kell titeket sz. Pál szavaival intenünk : íme most van a kellemes idő, ime most az üdvösség napja: mert ennél az időnél jobbat és alkalmasabbat nem találtok a megigazulás és a kegyelem kincseinek elnyerésére. Bizonyos, hogy az egyház isteni sugallatra iktatta be bizonyos időközökben a rohanó évek folyásába az engesztelő évet; mert amint más szertartásokat is — természetesen sokkal mélyebb jelentőséggel és tartalommal — üdvösen átvett az ó-szövetségtől, úgy az engesztelő évet a szombatév példájára vitte bele a keresztén}’ szokások közé. A nagy jótétemények, amelyeket az Urnák rendelése a zsidóknak minden ötvenedik évben hozott, nemde előre hirdették és jelezték azokat a kegyelmeket, amelyeknek elnyerését most a szent év folyamán a híveknek ajánljuk? Mindkettőnél a cél ugyan hasonlódé az újszövetségi kegyelmek ó-testamen- tumi előnyöknél annyival különbek, amennyivel a lelki értékek meghaladják az anyagi dolgokat. Ami ugyanis a zsidóknál a szombatévben történt, hogy t. i. a mások tulajdonába jutott javak az eredeti birtokosra vissza- szálltak, hogy a szolgák az ősi családhoz szabadoh visszatértek s az adósoknak az adósságot elengedték: az nálunk a szent évben mind sokkal eredményesebben megtörténik és megvalósul. Akik a nagy jubileum évében bűnbánólag teljesítik az apostoli Szentszék üdvös előírásait, azok az érdemek és lelki adományok bőségét visszaszerzik és újra megkapják, amelyeket bűneikkel eljátszottak, az ördög kegyetlen rabságából megmenekülnek s visszanyerik a szabadságot, amelyre Krisztus szabadított fel minket, végül Krisztus Jézus, a boldogságos Szűz Mária és a szentek bőséges érdemei által teljesen felmentetnek az összes büntetések alól, amelyeket bűneikért és vétségeikért elszenvedni tartoztak volna. De a nagy jubileumnak egy álló évig tartó ünneplése nemcsak az egyesek lelkének megszentelését és betegségeik gyógyítását eredményezi. Ebben a kellemes időben a legszentebb helyek látogatása, a gyakoribb magán és nyilvános ájtatossági gyakorlatokon kívül az égből alászálló bőséges kegyelmek általában nagyban hozzájárulnak majd a lelkek mélyebb megszenteléséhez és az egész emberi társadalom megújításához. Mert hiszen az egyesek megjavulásával és a szentebi) életre haj- lásával magának az emberi társadalomnak is meg kell javulnia és Krisztushoz közelebb jutnia. S bár siettetné ez az esemény a meg- javulást, ami a jelen körülmények közt any- nyira kívánatos! Mert bár a katolicizmus újabb időben nem kis haladást mutat s a népek szemmelláthatólag jobban áhítozzék a vallást, miután régóta és alaposan megtapasztalták, mennyire hiú a javulás reménye és mennyire nyugtalan a lélek Isten nélkül : . . . . mégis szükséges, hogy a tömegeknek és maguknak a nemzeteknek túlzó és embertelen vágyai az evangéliumi törvény szelleméhez szelídüljenek és az emberek az isteni szeretet kötelékében egyesüljenek. Alig tudjuk megérteni, miképen állna helyre a nemzetek közt a testvériség és a maradandó héke, hacsak az isteni szeretetet a polgárok újra magukba nem szívják és maguknak a kormányoknak szellemén meg nem érezhető az a szeretet, mely az utolsó háború miatt túlsókéig aludt, vagy épen feledésbe ment. Hogy a szent év az egyesek és az államok megbékítésére mennyit tehet és mennyi alkalmat nyújt: azt alig lehet eléggé felfogni és megmagyarázni. Mert mi volna alkalmasabb az emberek és nemzetek testvériesülésének előmozdítására, mint az, hogy a zarándokok nagy tömegei mindenünnen Rómában, a kath. nemzetek második hazájában találkoznak, együttesen a közös Atyához jönnek, együtt a közös hitet vallják, a szentáldozáshoz 5
