Circulares literae dioecesanae anno 1918. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

I.

9

31. sz.

Illetékegyenértóki

adóalap

bevallása.

2. a szülők utólagos házassága folytán történt törvényesitós feljegyzését tartalmazzák ;

3. oly birói Ítélet feljegyzését tartalmazzák, mellyel valamely gyermek leszármazása a születési bejegyzés után állapíttatott meg.

Ennélfogva tisztelettel kérem Főmagasságodat, méltóztassék az anyakönyvvezető papságot saját hatáskörében megfelelően olykép utasítani, hogy a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatok kiállítására irányuló kérelmek az engedély megadása céljából a főegyházmegyei hatósághoz intézendők, s hogy az adott engedély alapján tartalmilag kiállított kivonat záradékának megfelelő helyén, ott, ahol a szószerinti egyezés szokott bizo- nyittatni, kifejezetten és észrevehető módon feltüntetendő, hogy a kivonat csak „tartalmilag“ egyező.

Fogadja Főmagasságod őszinte tiszteletem nyilvánítását.

Budapest, 1917. december 17.

Apponyi s. k.

A fenti miniszteri átirat kapcsán utasítom az anyakönyvvezető Tisztelendő Lelkészeket, hogy valahányszor valaki az elősorolt esetekben tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatot kér, a kérvényt az anyakönyvi lappal teljesen egyező bélyeg- telen kivonat kíséretében a főegyházmegyei hatósághoz benyújtsák, amely minden egyes esetben megfelelő utasítást fog adni.

Esztergom, 1918. január 2.

Az 1887 : XLV. t.-c. 8. §-a értelmében elérkezett az illetékegyenórtéki adóalapok bevallásának ideje és a kir. adóhivatalok most küldik szét az adóbevallásra köteleseknek az idevonatkozó bevallási iveket és felszólításokat. Ez alkalomból szükségesnek látom tdő lelkészkedő (plébániavezető) papjaimat a következőkre a legnyomatékosabban figyelmeztetni.

A főegyházmegyei 1908. évi körlevelek 26—29. lapjain idevonatkozólag részletes utasítás foglaltatik.

Az illetékegyenértéket eddig szabályozó hivatkozott t.-c.-nek bizonyos rendelkezéseit az 1916: XXVII. t.-c. némi tekintetekben módosította. Nevezetesen módosította az illetókegyenérték kiszabásánál alapul szolgáló föld- és házbirtok értékének kiszámítását És pedig: a földadó alá eső ingatlanoknak illeték alapjául szolgáló értékét a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosában állapította meg, mig a hatályát vesztett 1887. évi törvény csak a húszszorosát irta elő; a házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadó kétszázszorosát veszi alapul, változatlanul meghagyta azonban a házbéradó alá eső ingatlanok értékének megállapitását. A tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan vagyonait illetőleg a múltban biztosított kedvezményeket részben érintetlenül hagyta az uj törvény, részben kiszélesbitette. Az ilyen intézetek földadó alá eső ingatlanainak értékét továbbra is a kataszteri tiszta jövedelemnek csak tizenkilencszerese adja meg, — azonban a házbéradó alá eső ingatlanoknál, amennyiben ezek az imént körülirt intézetek tulajdonát képezik, a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelemnek ü) az általános házbéradó alá eső helyeken csak tizenegyszerese (eddig a tizennégyszerese volt!), b) másutt pedig csak annak nyolcszorosa (eddig tizenegyszerese volt!) adja meg az illetékegyen- értók kiszabásánál alapul veendő értéket.

2