Circulares literae dioecesanae anno 1918. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIII.
106 4415. sz. Tanítók és óvónők várakozási ideje a magasabb fizetésre újból szabály oztatik. A nagym. vallás és közokt. m. kir. miniszter úr, törvényes felhatalmazás alapján, folyó évi augusztus hó 29-én 154000 sz. a. kelt rendeletével leszállította ama várakozási időt, a mely az 1913. évi XVI. illetve XL. törvénycikkeknek megállapításai szerint az elemi iskolai rendes tanerőknek és az óvónőknek a magasabb fizetésre jogot biztosított. A változás ezután, de már a folyó 1918. év január hó 1-jétől számítva, úgy a nő- mint a férfi tanítókat illetőleg abban fog állani, hogy a tanerők a III. fizetési osztály 3-ik fokozatán eltöltött három — és nem mint eddig öt — év után fognak már a 2-ik fokozatba s az ezen eltöltött három év után ez első fokozatba előlépni. Ugyanígy a II. és I. fizetési osztály 8. és 2. fokozatain az eddigi 4—4 év helyett csak 3—3 évig fognak a tanerők meghagyatni. Mivel azonban az egyes fizetési osztályokban eltöltendő összévek száma változatlanul megmarad, nagyon természetes, hogy ezen uj szabályozás következménye- képen a fizetési osztályok mindegyikének 1. fokozatára az eddiginél több esztendő fog esni, amit a miniszteri rendelkezés olyképen kíván enyhíteni, hogy az olyan érdemes tanítóknak és tanítónőknek, a kik a III. illetőleg a II. fizetési osztályban kilenc évet meghaladó időt töltöttek, évi 200 K fizetés természetével biró személyi pótlékot helyez kilátásba, a melyért azonban az iskolaszékeknek a jelzett szolgálati évek fennforgása esetében külön kell folyamodniok, mig a várakozási idő megrövidüléséből folyó magasabb államsegély a fentartók külön kérelme nélkül hivatalból fog folyósittatni. Az ezen szabályozás keretén belül engedélyezhető személyi pótlékért benyújtandó s a nagym. vallás és közokt. miniszter urra cimzendő kérvényeket az egyházmegyei hatóságnál kell beterjeszteni, a mely is azokat az érdemességre vonatkozó nyilatkozatával együtt rendeltetésük helyére fogja továbbítani. Az engedélyezendő személyi pótlék azonban csak addig tart, a mig a tanító vagy tanítónő a következő fizetési osztályba nem jut. Az óvónőkre vonatkozólag az új szabályozás, úgy mint a tanítóknál és a tanítónőknél, a kezdő javadalmazás eddigi időtartamát, vagyis az öt esztendőt, a melyben az óvónő évi 1100 korona fizetést húz, érintetlenül hagyván, a következő fokozatos fizetésemelkedésekre az 1913. évi XL. t.-c. 3. §-a által öt-öt évben megállapított várakozási időt mindvégig háromhárom évre szállítja le, s az ezen leszállítással járó fizetési többlet folyó 1918. évi január hó 1-jétől számítva szintén hivatalból fog folyósittatni. Az imént tájékozás és miheztartás végett elmondottakat az alább közlendő kettős táblázat még világosabbá és szinte szemléltetővé fogja tenni. Még csak azt tartom szükségesnek kiemelni, hogy ezen uj szabályozás éppen úgy vonatkozik a nem államsegélyes, mint az államsegélyes iskolák és óvódák tanerőire és óvónőire azzal a különbséggel, hogy ez utóbbiak a szabályozás előnyeiben államsegélyezéssel, az előbbiek ellenben az iskola- illetve óvodafentartók révén részesülnek, hacsak ezek az 1907. évi XXVII. t-c. által megállapított előfeltételek fenforgása esetén és ezeknek kellő igazolása mellett államsegélyért nem folyamodnak. Esztergom, 1918. szeptember 18.
