Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VIII.

72 nyesitse anyagi és erkölcsi erejét, ahol és ahogy meggyőződésének és hajlamai­nak megfelel. Csak azért kivánja bekap­csolni mindé társadalmi tényezőket is az országos vagy az illetékes törvényható­sági hadigondozó szervezetbe, hogy mind­nyájunk összhangzó, egybevágó, egymást kisegítő közreműködését biztosítsa közös célunk érdekében. A közadakozás terén magánosok egy- szersmindenkori tőkeadománnyal, örök­életű testületek, mint vármegyék, városok és községek különösen fenntartási költsé­gekhez évi járadék vállalásával adakoz­hatnak a legcélszerűbb alakban. Anélkül, hogy ezzel kimeríteni akar­nék a közjótékonyság különböző módo­zatait, csak reá kívánunk mutatni azokra a főfeladatokra, amelyek helyes megoldása a társadalom közreműködését igényli. A hadirokkantak fővágya, hogy visszatér­hessenek falujukba, városukba. Az otthon után való ezt a természetes és egészséges vágyat akciónknak fel kell karolnia. Nagy jót tesz mindenki, aki vagyontalan, csa­t __ ládos, súlyos hadirokkantaknak, különösen az amputáltaknak kertes családi házat, kerti művelésre alkalmas kis földterületet szerez vagy eladósodott ingatlanát teher­mentesíti. Az Országos Hadigondozó Hiva­talnak máris van kertesház-épitési alapja, melyet azonban állami forrásból és tár­sadalmi adakozásból állandóan növelni kell, hogy necsak elszórtan adhassunk egy-egy családnak saját fészket, hanem legalább a nagyobb családdal biró súlyos rokkantakat méltó otthonhoz juttathas­suk. Annak az adakozónak nevét, a ki egy kertesházra legalább 3.000 K-t ad, az Országos Hadigondozó Hivatal magán a házon kis emléktáblával örökíti meg. Vannak azonban olyan hadirokkan­tak is, a kiket nem kötnek különösebb szálak szülőfalujukhoz vagy a kiknek ke­resőképessége különleges elhelyezést igé­nyel. Ezért szükség van nagyobb, altruisz- tikus alapon létesülő kereseti telepekre és műhelyekre, melyekben a hadirokkantak és hadiözvegyek, megfelelő foglalkozást találhatnak. Ezek körül a műhelyek körül azután összefüggő házsorokból egész kert­városok vagy kertes falvak keletkezhet­nek. A kalocsai érsek ur Kalocsán faipari kereseti műhelyt és Pestvármegye Vácott bőripari műhelyt létesít, mely műhelye­ket kertváros vesz majd körül. Kertváros létesül továbbá Szegeden és Győrött. Orosdy Fülöpné báróné adományából pe­dig Törökszentmiklóson kertészeti telep. Nagyobb adakozók áldozatkészségének gyönyörű teret nyit további ilyen telepek és műhelyek s ezekkel kapcsolatban ker­tesfalvak alapítása. Minden ilyen telep életképességének előfeltétele azonban, hogy a lakóik által termelt árúk értékesítése s ezzel az egész vállalkozás egészséges gaz­dasági alapja biztosítva legyen. A rokkantiskolákban kitanult iparo­soknak segítségre van szükségük, hogy műhelyüket fölszerelhessék. A földdel biró, vagy földhöz jutó rokkant boldogulását pedig gazdasági fölszerelés segítheti nagy­ban elő. Szép tere ez is a társadalom áldozatkészségének. Rokkantakházában katonáinkat ösz- szezsúfolni nem akarjuk, de lesznek hadi­rokkantak, akiknek testi állapota olyan, hogy állandó orvosi felügyeletet vagy legalább szakszerű ápolást igényel, akik­nek családi ápolása nem lehetne megfe­lelő, másrészt pedig otthonukban való meghagyása családjuk megélhetését ve­szélyeztetné, keresetképességét csökken­tené. Az ilyenek számára szükség lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom