Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VII.

62 A nevezett miniszter úr az Osztrák- Magyar Banknál és a M. kir. hadi kölcsön pénztárnál közben fog járni az iránt, hogy a kibocsátásra kerülő hadikölcsön jegyzé­sében résztvevők részére a jegyzés céljából ép úgy, mint az előző hadi kölcsönöknél, ezúttal is előnyös föltételü lombard köl­csönök nyujtassanak s ez által lehetővé tétessék, hogy az aláíró felek jegyzéseiket minél előnyösebben bonyolíthassák le. Országunk lakossága bizonyára ezúttal sem fogja kivonni magát a hadikölcsönben való részvétel alól és hazafias áldozatkész­séggel a rendelkezésre álló készpénzössze­geit a kibocsátásra kerülő állami értékpa­pírokba el fogja helyezni. A pénzpiacon általában mutatkozó pénzbőség, továbbá azok a kedvező tapasztalatok, a melyek az előző hadikölcsönök jegyzése alkalmá­val, a hadikölcsönök iránti érdeklődésnek a közönség mind szélesebb rétegeiben való elterjedése tekintetében észlelhetők voltak, arra a reményre jogosítanak, hogy a ha­dikölcsönben való részvételre irányuló nagyszabású akciónak kellő szervezése esetén, az uj hadikölcsön eredménye nem fog az ötödik hadikölcsön eredménye mö­gött maradni. Nem mulaszthatom el ezúttal sem rámutatni arra, hogy mily fontos, hogy az ország lakosságának otthon tartogatott készpénzei a hadikölcsön jegyzékekbe minél nagyobb mértékben bevonassanak. Az erre irányuló fokozott törekvések min­den bizonnyal kellő eredménnyel fognak járni, aminek szempontjából minél nyoma­tékosabban kifejezésre lenne juttatandó, hogy nemcsak a haza, hanem a saját ér­dekében cselekszik az, ki otthon őrzött készpénzeit és a közel jövőben várható megtakarításait a hadikölcsön jegyzésre fordítja. A kifejtettek céljából igen kívánatos volna tehát, ha ez alkalommal is, a hívek a hadikölcsön jegyzésére megállapított időbe eső vasárnapi és ünnepnapi isten­tiszteleteken lehetőleg a szószékről vagy más alkalmas módon buzdittatnának lelki- pásztoraik által a jegyzésben való minél tömegesebb és nagyobb arányú részvételre. Midőn ily irányú közreműködését tisz­telettel és bizalommal kérem, fogadja a Főtiszt. Főhatóság őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1917. évi április hó 30. Jankovich. A vallás- és közokt. m. kir. minisz­ter urnák közölt átirata kapcsán kérem és utasítom Tdő Papságomat és az érde­mes tanítói kart, hogy a kibocsátandó VI. hadikölcsön sikere érdekében, miként az eddigieknél, hathatósan, minden lehető módon közreműködjék. A minden számítást meghaladó küzdelemben, amelyet ellen­ségeink reánk erőszakoltak és amelynek folytatására békejobbunkat mereven visz- szautasitva kényszerítenek, mindvégig ki kell tartanunk. Különösen most kell min­dent elkövetnünk a végső győzelemért, a mikor már talán nincsen messze az anv- nyira óhajtott és sóvárogva várt béke. Jelek tűnnek föl a régóta borús égen, a melyek azt a reményt keltik, hogy a gond­viselő Isten a borzasztó megpróbáltatás­nak véget vet és ismét jóságos és derűs atyai arcát mutatja felénk. Azért vigyük szívesen a haza oltá­rára azt az áldozatot, amelyet a hadi kölcsönnek jegyzése által a haza minden tehetős polgárától méltán kíván és elvár. Buzdítsunk mindenkit, hogy tehetsége szerint a legmesszebbmenő mértékben ve­gyen részt a jegyzésben. A nagy világ­

Next

/
Oldalképek
Tartalom