Circulares literae dioecesanae anno 1917. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XII.
113 •szerű időpontokon kívül is, akadálytalanul letehessék. Sajnos azonban, a háború borzalma azoknak az ifjaknak sorából, kik a hivatás szeretetétől megihletve, telt reménységgel, bizakodó lélekkel és duzzadó egészséggel léptek a tanítói pályára, ma már •egy újabb csoportot alakított : a rokkanlak csoportját. Az 1868. évi XXXVIII. te. 86. §-a kimondja ugyan, hogy a tanítóképző intézetbe csak éptestü növendékek vehetők fel s ugyanilyen értelemben intézkedik a felvétel feltételeiről az 1914. évi 31152. szám alatt kelt itteni rendelettel kiadott Rendtartási Szabályzat 10. §-a is; de a magyar népoktatásügyet megalapozó törvény intenciói val, annak halhatatlan szerzője szellemével homlokegyenest ellenkező cselekedet volna, ha a haza önfeláldozó védelmében rokkanttá vált tanítványai- nak sorsát az anyaintózet többé nem tekintené magáénak. Éppen az az eszmény, mely az iskola fogalmában: a közműveltség, az általános •emberszeretet, a hazaszeretet, az erkölcsi •érzelmek motívumaiból fonódik össze, ez az eszmény válik valóra, ha azok szolgálják majdan a népnevelés ügyét, kik az ott hirdetett tételeket életük kockáztatásával, vérük hullásával pecsételték meg. Tudomására hozom a fentiek alapján a tek. Igazgatóságnak, hogy a tanítóképző-intézetnek azon növendékei, kik a háború folyamán a haza védelmében megrokkantak s tanulmányaikat még nem fejezték be, hacsak e pályára nagymértékű rokkantság következtében teljesen — alkalmatlanokká nem lettek, föltétlenül visszaveendők az intézet kötelékébe. A haza védelmében megrokkantak között azonban bizonyára olyanok is nagy számmal vannak, a kik a háború előtt sem a tanítói pályán nem működtek, sem tanítójelöltek nem voltak, s akik éppen rokkantságuk következtében e pályán vélik hivatásukat megtalálni. Nem távolálló feltevés az, hogy e nemzedék, amely a legnagyobb kincsét, testi épségét vitte fiatalon a haza oltárára, akkor, a mikor azt elveszítette: a világ zaját kerülve, de otthont és ideálizmusához méltó foglalkozást találva, mint tanító élő tanúja lesz a maga községében, iskolájában a legszebb erényeknek. Elhatároztam ennélfogva, hogy lehetővé teszem a tanítói képesítés megszerzését azok számára is, akik a háborúban megrokkantak, de előzőleg nem voltak a tanítóképző-intézetek növendékei. A fentiek alapján miheztartás végett a következőket közlöm a tekintetes Igazgatósággal. 1. Azok, a háborúban megrokkant növendékek, akik vagy megelőzőleg, vagy a hadjárat folyama alatt az intézet kötelékébe tartoztak, az intézet ama évfolyamába, amelyből kimaradtak, illetve az előtanulmányaiknak megfelelő osztályba újból felveendők. Ilyen esetekben az érdekelt tanuló, a rendes felvételekkel egyidejűleg folyamodik; folyamodványához azonban orvosi bizonyítványt kell mel- lákelnie, melyben pontosan körülírandó a folyamodó testi állapota. 2. A tanítóképző intézet első osztályába való felvételért folyamodhatnak azok is, akik előzőleg a tanítóképző-intézetben előtanulmányokat nem folytattak, de a tanítóképző-intézetbe való felvételre szükséges szabályszerű előtanulmányaikat igazolni tudják. Ezek azonban előzőleg az intézeti
