Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
144 értelmében csak akkor esik illeték alá, ha az alapitó jogügyletről abból a célból állítanak ki okiratot, hogy az a kiállító ellen az alapitó részére bizonyítékul szolgáljon és ha azt az alapitó elfogadja. Azokat az alapítványi leveleket, amelyeknek az alapján az állami kincstár az ajándékozási illetékeket követeli, tartalmuk szerint nem az alapítók részére állították ki és arra sincs bizonyíték, hogy azoknak egy-egy példányát az alapítók megkapták és elfogadták volna, az illetékkövetelésnek tehát törvényes alapja nincs. A bíróság ennek a határozatnak két példányát a zombori m. kir. pénzügyigazgatóságnak, 1914. május hónap 23. napján 75038. sz. a. kelt ■ jelentése mellékleteivel együtt, foganatosítás végett avval a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt a panaszos alap kezelőjének: Bach János szilbereki esperesplébánosnak kézbesíthesse. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1914. december hó 15. napján tartott üléséből. Dr. Sárfy Guidó tanácselnök. Bieber Gyula előadó. P. H.w 4109. sz. Felekezetin kívül állók hozzájárulása rk. iskola fentartá- sához. Elvi jelentőségüknél fogva közlöm az alábbi ítéleteket: Temes vármegye közig, bizottsága. — Szám: 1858/1914. Marmann Péter és két társa temes- füvesi lakos (képv. dr. Róth Ottó temesvári ügyvéd által) valamint Schiller György temesfüvesi rk. hitfelekezeti iskolaszéki elnök fellebbez az ujaradi járási főszolgabíró 140/914. kig. sz. elsőfokú véghatározata ellen, amelyben Marmann Péter és két társa — iskolaköteles gyermekeinek a temesfüvesi rkath. hitfelekezeti iskolába való felvétele elrendeltetvén — köteleztelek a hitközség által 1913. évre kivetett összes rendkívüli iskolaépitési hitfelekezeti adó megfizetésére, azontúl a jövőben pedig csupán a rendes hitközségi adó megfizetésére a hitfelekezetből történt kilépésöktől számítandó öt éven át, a tisztán iskolai adó megfizetésére pedig mindaddig, amig gyermekeiket iskolába járatják. Marmann Péter és két társa azért fellebbez, mert az 1912. év végén felekezet- nélkülivé válván, már az 1913. évben sem hajlandó a rendkívüli iskolaépitési hitfelekezeti adót megfizetni. Schiller György pedig azért fellebbez, mert feleslegesnek és jogilag tévesnek tartja a kilépést követő öt éven át és a gyermekek iskoláztatása ideje alatt fizetendő hitfelekezeti adótartozások mérvének részletezését. Egyidejűleg tárgyaltatik Marmann Péternek és hét társának fellebbezése az ujaradi főszolgabíró 990/914. kig. sz. rendelkezése ellen, amellyel ellenök ' temesfüvesi rk. hitfelekezeti adótartozások 1913. évtől maradt hátralékai miatt közigazgatási végrehajtás elrendeltetett és halasztási kérelmek ellenére is foganatosíttatott. Véghatározat. A közigazgatási bizottság a felebbezéseknek részben figyelembe vételével az ujaradi főszolgabiró 140/914. kig. sz. véghatározatát a járulékok megállapításáról szóló részében megváltoztatja és az 1895: XLIII. t.-c. 25. §. alapján Marmann Péter és felekezetnélküli hét fellebbező társa rk. hitfelekezeti járulékait másodfokon következően állapítja meg: 1. Marmann Péter, Weisz András, Schiller Jakab, ifj. Marmann Péter, Wilcz Ignác, Altenbach Sebestyén, Jäger János és Altenbach Mátyás mindaddig, mig valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakoznak, az id. törvényszakasz a) pontja értelmében
